Subidubidúúúúúú: tíz érdekesség a hatvan éves Frédiről és Béniről

Talán nincs olyan ember az országban, aki nem látott volna legalább egy részt a Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki című mesesorozatból.

Az évforduló apropóján a méltán népszerű Újságmúzeum Facebook-oldal, illetve annak főszerkesztője, Sal Endre tíz érdekességet gyűjtött össze a sorozat kapcsán:

1. „1960. szeptember 30-án az amerikai ABC-csatorna mutatta be elsőként a két korszakos alkotó, William Hanna (akiről itthon sokáig azt hittük, hogy hölgy, pedig nem...) és Joseph Barbera új rajzfilmjét, a Flintstones-családot. Senki sem sejtette, hogy hatalmas siker lesz a kőkorszakban játszódó és az amerikai kispolgári létet viccesen bemutató rajzfilmsorozat.
2. Hanna és Barbera kezdetben az ókori Rómába akarta helyezni a történetet, felvetődött egy indiános vonal is, ám végül a kőkorszak mellett döntöttek.
3. Mivel a rajzfilmet felnőtteknek szánták, az első két évadot a Winston cigaretta szponzorálta, ám amikor a készítők kitalálták, hogy Frédinek és Vilmának gyermeke születik, a cigarettás szponzortól is megváltak.
4. Azt, hogy a kőkorszaki párnak kislánya legyen, a marketingesek ajánlották, mert tudták, a mese alapján készült kislánybabák kelendőbbek lesznek. Így születhetett meg Enikő.
5. Az örökbefogadás is téma lett később a rajzfilmben, hiszen Béni és Irma egy kisfiút fogadtak örökbe, Benőkét.
6. A nagy siker ellenére csupán hat éved készült a rajzfilmből, 1966-ban befejezték a készítését, ennek ellenére 30 éven át sikert sikerrel halmozott Frédi és Béni története Amerikában. Csak a Simpson-család megjelenése után szorult a második helyre a nézettségben.
7. Magyarországon 1966. november 19-én, szombaton este mutatták be a Flintstones-család első részét. Kora délután Moszkvából közvetítette a televízió a rakétaegységek és a tüzérség napja alkalmából rendezett katonai felvonulást, majd este hat után a Minisztertanács megtárgyalta című, szintén izgalmasnak tűnő műsor következett. 19 óra 50 perctől jött aztán Frédi és Béni. Egyből beleszeretett az ország, ennek ellenére hétfőn a Népszabadság kritikusa azt írta, ennél azért szombaton este több kell. Át is tették idővel más műsorsávba a rajzfilmet.
8. A szenzációs párbeszédeket a zseniális rímfaragónak, Romhányi Józsefnek köszönhetjük. A még ma is méltatlanul keveset idézett író és költő örömmel vállalta a szövegírást, főleg, hogy ő is unalmasnak találta az amerikai változatot. Mivel ekkor már évek óta rímfaragás volt a kedvenc hobbija, lubickolt a szerepben. Az amerikai változatban az egyik jelenetben úgy hangzott, hogy igába fogott sasokkal indul a repülőgép, Romhányi viszont életet lehelt a szövegbe, magyarul már Csörlőcsavaros Sastársasjáratnak nevezete. Egy másik esetben az amerikai változatban hajtókaros szerkezetről beszéltek, Romhányi viszont emeltyűs szerkentyűnek hívta ugyanazt a gépet.
9. A Magyar Televízió zseniális szinkronhangokat talált. Frédi az öblös hangú Csákányi László volt, Béni pedig a zseniális Márkus László. Vilmának Psota Irén adta a hangját, Irma pedig Váradi Hédi volt.
10. Szó volt róla, hogy a négy magyar szinkronhang tulajdonosaival készítenek egy magyar változatot is, de az élőszereplős mese már nem a kőkorszakban, hanem a távoli jövőben, a Csőkorszakban játszódott volna.”