Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Hamilton-kritika: a musical, ami valamiért teljesen meghódította Amerikát

Hamilton-kritika: a musical, ami valamiért teljesen meghódította Amerikát

Zene, Film & Kultúra

Hamilton-kritika: a musical, ami valamiért teljesen meghódította Amerikát

Zene, Film & Kultúra

Baranyecz János 19:33

Lin-Manuel Miranda hatalmas sikere a Disney+ jóvoltából végre felvételről is elérhető a közönség számára, így mindenki megtapasztalhatja, hogy valójában minek is köszönhető, hogy ilyen elképesztően hatalmasat durrant az Alexander Hamilton életéről szóló musical, amiben az éneklést sokszor felváltja a rappelés.

Alapból nem mindenki szereti a musicaleket, hiszen nem éppen megszokott, hogy az emberek dalban mondják el az érzelmeiket, problémáikat – főleg nem órákon keresztül. Éppen ezért eléggé megosztó műfaj, viszont 2015-ben Lin-Manuel Mirandának sikerült a lehetetlen, és elkészítette a Hamiltont, ami tömegeket vonzott a színházba.

2016-ban rekordot döntött, mivel összesen 16 Tony-díjra jelölték (amiből 11-et meg is nyert – többek között a legjobb musical elismerését is), a zenéjét Grammy-díjjal jutalmazták, és a kritikusok, illetve a közönség is imádta. Rengeteg pénzt hozott, és újra megszerettette az emberekkel az élő előadás élményét.

De hogy minek is köszönhető, hogy az amerikai honatyáról, Alexander Hamiltonról szóló történelmi alkotás szinte mindenkit megvadított? Jó kérdés.


Kép: Hamilton és a haverok / imdb.com

Próbáltak újítani egy kicsit, hiszen jóval modernebb, fiatalosabb a téma megközelítése, így hiába vannak korhű kosztümben, mindenki úgy néz ki, és olyan hangulatot áraszt, mintha az utcáról esett volna be. A műfajtól megszokott, hatalmas énekek nagyobbik részét felváltotta a rappelés, így egy újabb réteget tudtak megszólítani, hiszen szinte minden egyes dal slágergyanús, fülbemászó – csak az a baj, hogy egymás hegyén-hátán vannak.

Helyenként nagyon vicces, és tényleg jól eltalálták a ritmust, szépen viszik az alapból klisésnek mondható, feleslegesnek ható részeket is tartalmazó történetet, és hamar elkap minket a Hamilton-feeling, csak az a baj, hogy pont a címszereplő, Lin-Manuel Miranda lóg ki a többiek közül, mivel sajnos nem olyan tehetséges, mint a társai.

De mivel ő kreálta az egészet, így nyilván magának adta Alexander Hamilton szerepét, és ugyan nem nyújt rossz alakítást, de mindenképp érezni egy picit a minőségi visszaesést, amikor megpróbál színészkedni, vagy énekelni. A stábból külön ki kell emelni a III. György királyt alakító Jonathan Groffot, aki csupán pár alkalommal jelenik meg, de akkor egyszerűen hibátlan, amit csinál.


Kép: Jonathan Groff, mint III. György király a Hamilton című musicalben / imdb.com

160 perces a mű, és mindössze egy szünet van benne, ami nem sokat segít, szóval, aki nincs hozzászokva, annak eléggé megterhelő lesz a megtekintés, akármennyire is élvezetesek a zenék. Jól árnyalják a fontosabb karaktereket, és nem foglalkoznak a történelmileg adott bőrszínekkel, hanem csak szabadon mesélnek el egy fontos történetet egy olyan emberről, aki sokat tett Amerikáért, mégis viszonylag kevesen tudnak róla.

A készítők célja a szórakoztatás, tanítás és egy maradandó élmény elérése volt, ami nagyjából sikerült is nekik, csupán a musical műfaj szab nekik határokat, így akármennyire is profi, kreatív az egész, egyszerűen nem mindenki képes befogadni a Hamiltont, és ezzel nincs is semmi baj.

Igaz, hogy semmilyen szempontból nem emelkedik ki igazán, de azért érthető a gigantikus siker, hiszen sikerült friss hozzáállással, modern slágerekkel és kötetlen, laza hangulattal valami egyedit alkotniuk, ami elérhetőbbé tette sokak számára az előítéletek árnyékában élő műfajt. A hibái ellenére is érdemes adni egy esélyt a Hamiltonnak, mivel lehet, hogy minden negatívum ellenére itthon is sokaknak fog tetszeni.

Borítókép: Lin-Manuel Miranda a Hamilton című musicalben / imdb.com