Száz éves lett a Bauhaus, amelyet a Gestapo bezáratott

A Bauhaus művészeti intézmény volt, amelyet 1919. április 1-én alapított Walter Gropius Weimarban. Száz éve a Bauhaus az ember és a gép közötti kapcsolaton elmélkedett, azon, hogyan változott ez meg az iparosodás és a gépek elterjedése miatt.

Oscar Schlemmer több műve is erről szól. Gropius úgynevezett totális színházat akart létrehozni, amelyben az ember, a néző és a színpad közötti elkülönítés megszűnik, és

a néző részesévé válik a színpadon zajló eseményeknek.

Mindez az Euronews korábbi összeállításában (is) olvasható. A portál szerint a Bauhaus, amelynek virágzása 1933-ig tartott, ötvözte az iparművészetet és a képzőművészetet, és jellegzetes, letisztult dizájnjáról várt híressé. A művészeti irányzat fő ötlete az volt, hogy megteremtse a totális művészetet, a Gesamtkunstwerket, amely összefog minden művészeti irányzatot.

1933-ban a Gestapo záratta be a berlini iskolát.

De a Bauhausnak még mindig jelentős a befolyása. Az irányzat szerelmesei Berlinben meglátogathatják a Bruno Taut építész által tervezett Patkó-telepet, amely napjainkban a világörökség része. Taut a bérházak alternatívájaként építette a kertes, teraszos házakból álló telepet. Idén számos kiállítás és performansz tiszteleg a Bauhaus előtt Németországban és az Egyesült Államokban:

ide emigrált ugyanis a nácik hatalomra kerülése után

az irányzat legtöbb vezető alakja, köztük Gropius, továbbá Moholy-Nagy László fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője.