Galériák tucatjai is csatlakoztak a Budapest FotóFesztiválhoz, amely magyar és külföldi fotókból válogat különleges képeket. A hazai sajtófotók legjava mellett sétálhatunk a békebeli Varsóban, de láthatjuk az ezotéria, a szorongás és az erőszak művészi és populáris megjelenítését is, valamint a thrillerek hatását.
Az ember csak áll a megállóban, fáradtan, bambán várja a villamost, és egyszer csak azt látja, hogy egy egészen zsenális képet bambul. Paulo Catrica: Stadia című alkotásáról beszélünk, amellyel a Budapest FotóFesztivál reklámozza magát, ezek szerint kiválóan.
A nagyszabású kiállításorozatot február 28-án nyitották meg, és a honlapja alapján hivatalosan április 20-án zárják be, ugyanakkor egy-egy kiállítás bőven beleúszik majd a nyárba is. A kortárs és a klasszikus magyar, valamint a nemzetközi fotográfia értékeit, újdonságait kívánják bemutatni, elsősorban a fiatal alkotóknak nyújtva kiállítási lehetőséget és nyilvánosságot.
Múzeumpedagógiai foglalkozások színesítik többek között az eseményt.
Nyitásként a Műcsarnokban David Lynch: Small Stories (Kis történetek) című fotókiállítása látható, amely a fesztivál honlapja alapján igazi szenzáció:
„Az egyedülálló tárlat hangulatát a láthatatlan összefüggések izzása, a kimondhatatlan érzések felszínre hozása és a felszabadított fantázia kiteljesedése adja. Lynch egész munkásságára, így erre a sorozatára is meghatározó volt a szürrealizmus, az ezotéria, a szorongás és az erőszak művészi és populáris megjelenítésének speciálisan amerikai tradíciója – a kultikus rajzoló Norman Rockwell-től a mai thriller filmekig.”
Krulik Ábel: Távoli tengerek között (Budapest FotóFesztivál) |
Míg a B32 Trezor Galériában Krulik Ábel fotóiban lehet majd elmélyülni, a Robert Capa-központban a 37. Magyar Sajtófotó Kiállítás vár. Korábbi tapasztalaink alapján – illetve fotós kollégáink egy részének elhivatottságát ismerve – érdemes is megnézni.
Rengeteg további helyszín, galéria csatlakozik az eseményhez. Figyelemfelkeltő többek között a Lengyel Intézetben „A visszavett város. Fotóriport Varsóról 1918-1939” című tárlat, amelyet a lengyel függetlenség visszaszerzésének 100. évfordulója alkalmából rendeznek meg.
„A kiállítás fotográfiai történet, séta a két világháború közötti Varsó utcáin, találkozás lakóival. (...) Célja, hogy bemutassák, miként változott és fejlődött a két világháború között eltelt nem egész húsz év alatt a II. Lengyel Köztársaság fővárosa, hogyan élte hétköznapjait és ünnepeit Varsó lakossága.”
Varsó, a visszavett város (Budapest FotóFesztivál) |
Végül térjünk vissza oda, ahonnan kiindultunk, Paulo Catrica: Stadia című művéhez, pontosabban műveihez, hiszen esetében stadionfotó-sorozatról beszélhetünk – nem éppen hétköznapi környezetben.
A Változó tájkép – modern portugál fotográfia című tárlat március 29-től a Budapest Projekt Galériában látható majd.
„A kiállítás a modern tájkép fogalmát vizsgálja négy kortárs portugál fotográfus különböző nézőpontjából. Tiago Casanova: Pearl (Gyöngy) című munkája a természeti célterületekre irányuló turizmust, a naturális területek mesterséges beépítésének problémát járja körül
az Atlanti-óceán gyöngyszemeként tartott Madeira szigetén készült anyagával.
Paulo Catrica projektje a Stadia (Stadion), megkérdőjelezi az ember és az épített környezet közötti harmonikus kapcsolatot. João Grama a különleges és tradicionális halászat eszközét vizsgálja Portugália délnyugati sarkában.”