A lyukas zászló a Bikinit és az amerikai filmipart is megihlette

A lyukas zászló, az 1956-os forradalom szimbolumaként verseket, dalokat ihletett, sőt film is született ezen a címen.

Ha dal és dalszöveg, akkor Bikini, amely 1990. februárjában, a rendszerváltás hajnalán, forradalmi időkben, az 1989 decemberi véres erdélyi, romániai események után első magyar magyar zenekarként lépte át a magyar-román határt. Temesváron két teltházas koncertet adott, az ebből született Temesvári vasárnap című album már a borítójával is nagy hatást gyakorolt arra, aki találkozott vele nagylemez formájában a zeneboltokban, a rajta szereplő számok örök érvényűek. A lyuk a zászló közepén című dal, Dévényi Ádám szövegével, gyönyörű lett, íme:



Tizenhét évvel később A lyukas zászló címmel amerikai dokumentfilm született, jelentős magyar közreműködéssel, amelyben Kovács Klaudia rendezőként és producerként vitte a prímet. A Torn from the Flag a port.hu rövid megfogalmazása szerint „többszörös díjnyertes történelmi dokumentumfilm-trhiller” a kommunizmus nemzetközi hanyatlásáról és az 1956-os magyar forradalom viszonyáról. 96 percben „az 1945-től 1991-ig tartó időszakot meséli el, az akkori nagyhatalmak közötti rivalizálást és az 1956-os magyar forradalmat mint a kommunista rendszer későbbi hanyatlásának katalizátorát, mely egyben kiemelkedő fordulópont volt a demokrácia felé vezető úton is.”



Lyukas zászlóból nem egy van, de az egyik leghíresebbet, a Széni térit október 22-től a szintén történelmi dátumnak számító november 4-ig, a Nemzeti Múzeum időszakos kiállításán meg lehet most nézni.

A relikviával idén gazdagodott a múzeum, mint honlapjáról kiderül: három, egykori szabadságharcos ajándékaként.

„A zászlót Szabó János (a legendás Szabó bácsi), a Széna téri szabadságharcosok parancsnoka hozta magával október 28-án a Bem laktanyában, illetve a Műszaki Egyetemen folytatott tárgyalásai után. Kellner Lajost bízta meg a lobogó kitűzésével a metróépítkezés kastornyába. A harcok befejeztével Kellner Lajos a derekára csavarva menekítette ki az országból a zászlót. Az emigráció éveiben sem pihent a lobogó: Kellner Lajos és régi harcostársai számos alkalommal tüntettek a Kádár-kormány prominenseinek nyugat-európai látogatásai során, emlékeztetve őket az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbe fojtására. A relikviát Kellner Lajos a rendszerváltás után hozta haza és haláláig őrizte. Végakarata szerint harcostársai a Magyar Nemzeti Múzeum gondjaira bízták a lobogót.”

Október 23-án, a forradalom első, legendás napján, amellett, hogy a Nemzeti Múzeum kiállításai ingyenesen megtekinthetők, ingyenes tárlatvezetés is lesz a témához kapcsolódva, egyedi találkozásnak ígérkező, személyes beszámolóval.

„Zilahy Miklós egyike azoknak az ajándékozóknak, akik a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozták azt a nagyméretű lyukas zászlót, amely egykor a Széna tér felett lobogott, a felkelők bátorságát hirdetve – fogalmaz az intézmény honlapja. – A rendhagyó tárlatvezetésen az egykori forradalmár mesél az 1956-os eseményekről, életéről. Zilahy Miklós (1936) a forradalom alatt a Műegyetem hallgatója volt, harcolt a Rádiónál, a Köztársaság téren. A forradalom leverése után emigrált, Németországban telepedett le. A gießeni Justus Liebig Egyetemen fejezte be tanulmányait, informatikusként itt tanított, jelenleg is ennek az egyetemnek a professor emeritusa. Egy különleges élettörténet, hallgasuk meg.”

És végül egy történet a lyukas zászlóról, annak születéséről, amelyet e cikk írója rögzített 2006-ban, a forradalom 50. évfordulójára írt Vér és aranyak című könyv számára, 1956. október 23-án az utcán tüntető akkori TF-es hallgatók beszámolója alapján:    

„A TF zászlajáról a hallgatók lefejtették a rákosista címert, amely rá volt varrva a Kossuth-címerre. Ahogy a Lánchíd és a Margithíd közötti házak ablakából ezt észrevették az emberek, sorra bevették a zászlójukat, és lyukat vágtak a közepébe a vörös csillagos címer helyett.”

(Arday Attila)