Átírták Magyarország térképét, rengeteg változás történt az eddigiekhez képest

Nagy fába vágták a fejszéjüket a szakemberek és végül elkészült Magyarország erdőségeinek legfrissebb, aktualizált térképe. Szükség is volt a frissítésre, olyan atlasz, ami az élő faállománytípusokat ilyen pontosan ábrázolná, 140 éve készült utoljára. A térképen az erdők színes feltüntetése mellett tanulmányozható az ország vízrajza, az úthálózat, a megyehatárok, és valamennyi település elhelyezkedése.

A munkát a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának szakemberei vállalták magukra az Agrárminisztérium Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkársága Magyarország EU Tanácsának soros elnökségének apropójából. 

140 éve nem frissült a Magyarország erdőségeinek térképe

A 19. század óta a jól ismert Bedő féle térkép szolgáltatta az adatokat hazánkról. Akkor még az ország térképe is másként festett, a Habsburg Birodalom része voltunk, Trianont pedig a legmerészebb rémálmainkban sem láttuk előre.

„A Magyar Állam összes erdőségeinek átnézeti térképe az egyes községek határában uralkodó főfanemek kitüntetésével” – ezzel a címmel jelent meg 1885-ben Magyarország erdőségeinek átnézeti díszes fali térképe először. Az update időszerűvé vált, a projekt ötlete Nagy Frigyes Vincétől (erdészeti szakmai referens, Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály, Agrárminisztérium) származik, a megvalósító Dr. Czimber Kornél, a Soproni Egyetem szakembere.

Az Erdőmérnöki Kar dékánhelyetteseként dolgozó egyetemi docens szerint évtizedekig nem kell újabb térképet készíteni az erdészek, erdőgazdálkodással foglalkozók és érdeklődők számára.

„Hacsak jelentős változások nem jönnek (klímamelegedés, fafajcsere, erdőterület csökkenés/növekedés), úgy gondolom, hogy 20-50 évig érvényben lehet. A főtérképen néhány területen a faállományok változhatnak, de összességében az erdőterületek, a jellemző faállományok (főleg a lassan növő fafajok állományai) megmaradnak”

 - hangsúlyozta dr. Czimber Kornél.

A térképtől videóbemutató is készült:

 

A térkép idegennyelven is böngészhető

A Soproni Egyetem közleménye szerint a térkép 100x75 cm-es változatban készült, de ennél nagyobb méretben is sokszorosítható. Angol fordítás is készült hozzá, így Magyarország erdőségeinek térképét ezután külföldi kutatók is egyszerűen tanulmányozhatják. 

Magyarország számos őshonos fája közül a legismertebb a kocsányos és kocsánytalan tölgy, a cser, a bükk, a gyertyán és a hazai nyár. Ezek az élőlények emberi beavatkozás nélkül régóta, több mint kétezer éve jelen vannak hazánk területén, alkalmazkodtak az itteni klímához, környezeti viszonyokhoz, így sokáig elélnek.