A Hold déli sarkvidékén szálltak le az indiaiak, és hihetetlen dolgokba botlottak

A magma hétköznapi anyagnak számít a Földön, olyan felszín alatti, olvadt kőzetanyagról van szó, amely a köpeny és a földkéreg részleges olvadásából is keletkezhet. Ha a felszínre kerül, akkor már lávának nevezzük (ez igen látványos a vulkánkitörések esetén), megszilárdulva pedig magmás kőzetek születnek belőle.

A Holddal kapcsolatban eddig nem sok szó esett erről az olvadékról, pedig a kutatók ma nagy biztonsággal feltételezik, hogy hajdanán az állandó kísérőnkön is volt egy hatalmas magmaóceán. Ezt a Chandrayaan-3 indiai holdszonda friss adatai is megerősítik.

A kutatóeszköz a Hold déli sarkvidékén talált erre vonatkozó bizonyítékokat, és azért csak most, mert az égitest ezen vidékét korábban nem nagyon kutatták. Az indiaiak tavaly augusztusban küldték oda a Pragyan holdjárót, és az máris fantasztikus eredménnyel szolgálhatott.

Pedig a 9 napig tartó missziója során összesen csupán 103 métert tett meg, és 23 érdekesnek tűnő pontnál állt meg. A regolitot, vagyis a Hold legfelső kőzetrétegét tanulmányozta, és a szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy az meglehetősen egységes összetételű, és elsősorban vasas anortozitból áll.

Ez utal arra, hogy hajdan létezett a Holdon a magmaóceán, és az égitest köpenye a nehezebb anyagok lesüllyedésével jött létre, míg a könnyebb kőzetek a kérget hozták létre. Mivel a déli sarkvidék közelében található regolit kémiai felépítése jelentős mértékben megegyezik az egyenlítői régiók talajmintáival, ez szintén a fenti elméletet erősíti meg.

Az indiai holdjáró kalandos sorsa: