Svéd tudós hajmeresztő ötlete: emberhúst kellene ennünk a klímaválság miatt

Magnus Söderlund svéd professzor 2019-ben részt vett egy konferencián, ahol egy provokatív beszélgetés során felvetette az emberhús fogyasztásának gondolatát. A kutató szerint a klímaváltozás miatti nehézségek oda vezethetnek egy nap, hogy ma még nem elfogadott változásokat vezessünk be az élelmezésben. Ezek közül az egyik az lehet, hogy nem eltemetjük, hanem táplálékként használjuk fel az elhunytakat. 

Söderlund egyébként a Stockholm School of Economics marketing professzora, sokat foglalkozik a fenntarthatóság és az élelmezés jövőjének kérdéseivel. Ominózus előadásának egyik provokatív pontja az volt, amikor felsorolta, milyen szélsőséges megoldásokra lehet szükség a klímaváltozás elleni küzdelemben és a globális élelmiszerhiány kezelésében. Ebben az összefüggésben vetette fel az emberhús fogyasztásának kérdését.

A sajtó azonnal felkapta az professzor szavait, egyesek a kannibalizmus támogatójaként és népszerűsítőjeként tekintettek rá a konferencia után. Söderlund azonban nem szó szerint javasolta az emberhús fogyasztását, hanem inkább a társadalmi normák és az élelmiszerfogyasztással kapcsolatos tabuk megkérdőjelezésére próbált rámutatni.

A svéd kutató megkóstolná az emberhúst

Amikor egy beszélgetés során megkérdezték Söderlundot, hogy személyesen kipróbálná-e az emberhúst, azt mondta, nyitott az ötletre.

„Kicsit hezitálok most, de nem szeretnék túl konzervatívnak tűnni… azt kell mondanom… nyitott lennék arra, hogy legalább megkóstoljam"

– mondta a svéd TV4-nek.

A szakember célja az volt, hogy vitát indítson arról, mennyire vagyunk nyitottak a fenntarthatóság érdekében radikális ötletekre. Az előadás provokatív jellegével felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben esetleg szokatlan megoldásokat kellene fontolóra venni az élelmiszerhiány leküzdésére. Ebben az értelmezésben kissé könnyebb megérteni a svéd professzor szélsőséges álláspontját, habár továbbra sem érthető, miért nem vette tudomásul, hogy ezzel átlépett egy igen komoly morális határt.

Későbbi interjúiban Söderlund többször is hangsúlyozta, hogy nem támogatja ténylegesen az emberevést, csak egy gondolatkísérletet akart elindítani, hogy megmutassa, milyen mértékben lehet szükség új gondolkodásmódra és megoldásokra a globális élelmezési válság kezelésében. 

Az emberhús fogyasztásának komoly egészségi következményei lehetnek 

A kannibalizmus, vagyis az emberhús fogyasztásának egyik legnagyobb kockázata az úgynevezett prionbetegség, de vannak egyéb fizikai és pszichológiai hátrányai is. 

A legrettegettebb egészségi következmény a prionbetegség, egy fertőző fehérjével, a prionnal kapcsolatos. A kuru nevű betegség a Papua Új-Guineában élő Fore törzs tagjainál alakult ki, akik rituális kannibalizmust gyakoroltak. Ez a betegség az agyat támadja meg, és halálos kimenetelű. A tünetek közé tartozik a remegés, a koordinációs zavarok, a mentális hanyatlás, és végül a halál. A kuru egyike azoknak a prionbetegségeknek, amelyek az emberi agyvelő fogyasztása révén terjednek.

A történelem során többször előfordult, hogy egyes emberek megették halott társaikat. Ezek általában elszigetelt esetek voltak és a túlélés miatt volt rá szükség: