Sikeres volt az évszázados hajsza, megtalálták az ókori görögök egyik fantasztikus kincsét

A szépséges Artemisz a Hold és a vadászat istennője a görög mitológiában, de őt tartották a szülő nők és csecsemők védelmezőjének is. A Krisztus előtti 5-6. században épült fel a leghíresebb temploma Epheszoszban, a Perzsa Birodalom területén, amelyet az ókori világ hét csodája közé soroltak.

Az ősi Görögország ugyanolyan gazdag és misztikus történelemmel rendelkezett, mint például a piramisairól, fáraóiról és múmiáiról híres Egyiptom. Mind a mai napig rengeteg meglepetést tartogat a kutatók számára, így nem is annyira különös, ha alkalomadtán egy-egy újabb nagy felfedezésről érkezik hír.

Régészek a közelmúltban jelentették be, hogy nagyjából egy évszázadig tartó elszánt keresgélés után alighanem rábukkantak Artemisz egyik elveszett templomára. Nem is akárhol, hanem a 2500 évvel ezelőtt az egyik legbefolyásosabb városállamnak számító Eretriában.

Tudjuk, hogy a lakók minden tavasszal kivonultak a településről a szentélybe, hogy ott ünnepeljék meg az istennőt. Az ókori utazó és földrajzi író Sztrabón szerint egy alkalommal 3000 felfegyverzett gyalogos harcos, 600 lovas és 60 harci szekér vett részt a parádén. Őket táncosok, zenészek követték, és persze a polgárok, hogy a templomnál végül állatokat áldozzanak fel és ajándékokat hagyjanak.

A régészek a 19. század végén bukkantak rá az ősi Eretria romjaira. Felfedezték emlékműveit, színházát, sportpályáját, sőt még a városfalak egy részét is. Kísérletet tettek az Artemision, vagyis az Artemisz-szentély helyének meghatározására is, ám ez még jó darabig nem sikerült senkinek.

Sztrabón adta meg hozzá a leginkább használható nyomot, azt írta ugyanis, hogy az épület egy Amarynthos nevű falucskában volt, mégpedig 7 sztadion (közel 1,5 kilométer) távolságra Eretria falaitól. Mégsem találta senki, és idővel már a létezésében is kételkedni kezdtek a szakemberek.

Denis Knoepfler svájci régész azonban minden kollégájánál kitartóbb volt, és most úgy tűnik, hogy az erőfeszítéseit siker koronázza. Ő – felülbírálva Sztrabónt – az Eretriától 10 kilométerre lévő Vathia és Kato Vathia települések körül kezdett kutakodni, ahol egy kisebb, 13-14. századi bizánci templom áll, részben ősi kövekből építve.

Az ásatások mára meggyőző bizonyítékokkal szolgálnak. Találtak például olyan cserepeket, amelyeken az „Artemidos” szó szerepel, ez pedig azt jelenti, hogy „Artemiszhez tartozó”. Ezután egy lépcsősorra is rábukkantak, és a kisebb-nagyobb felfedezéseket, leleteket egymás mellé téve most már alighanem bizonyosan állíthatjuk, hogy az ősi templomot találták meg a régészek.

Itt látható az ókori világ 7 csodája – magadtól vajon hányat tudnál felsorolni közülük?