A maják egy óriási űrből érkező jövevénynek köszönhetik az életet, csodálatos az, ami elénk tárul a piramisok alatt

Ha a maja piramisokról van szó, nagyon gyakran a legnagyobb épületek jutnak az eszünkbe, amelyek Mezo-Amerikában találhatók, Mexikó és Guatemala területén. Ám kevesen gondolnak abba bele, hogy minek köszönhető ezen civilizáció virágzása, hiszen általában arra a kérdésre keressük a válszt, hogy melyek voltak azok a tényezők, amelyek megnehezítették a maják számára, hogy birodalmuk fennmaradhasson még évszázadokig, a behatoló európai hatalmak mellett mi pusztította el a fejlett civilizációt, amely elképesztő dolgokat alkotott, tudása pedig megelőzte a korát is.

Az úgynevezett cenoták nagyon fontos szerepet töltöttek be a maja világban, spirituális szinten is, hiszen ide kapcsolták az alvilág bejáratát is. A cenóták kialakulása pedig egy igazi égi jövevényhez kapcsolódik, egy kisbolygóhoz, amely 10 kilométer átmérőjű lehetett, és hatalmas krátert vágott a Földbe, amikor becsapódott.

A cenoták a becsapódás peremeinél alakultak ki. A jelentőségük peddig óriási, hiszen a Yucatán-félszigeten nincsenek nagyobb folyók vagy tavak, tehát olyan vizek, amelyek elláthatták volna a kialakuló városokat, ám cenoták igen. A maják piramisai pedig részben ezek köré épültek. Ez volt az éltető forrás a maják számára a városaikban.

Így nem is csoda, hogy tisztelet tárgyai lettek azonnal a civilizációban. A kutatók rengeteg dísztárgyat is találtak a cenotákban, a maják ide jártak tehát áldozni isteneiknek. Egyes elméletek szerint pedig a maják bukása is részben oda vezethető vissza, hogy a cenoták elkezdtek apadni, ez pedig gyengítette a városok túlélőképességét is.

Így néznek ki a cenoták: