1500 éve lezárt egyiptomi koporsót tártak fel, a tudósokat is meglepte, amit benne találtak
Olvass tovább...
Szanszkrit nyelvű feliratot is találtak, ami még a szobornál is régebbi.
Egyiptomban, a Vörös-tenger nyugati partján található Berenike Troglodytica ősi kikötővárosában régészek egy különleges, 2. századi Buddha-szobrot tártak fel. Ez a felfedezés nem csupán az ókori Egyiptom és India közötti kereskedelmi kapcsolatok mélységére világít rá, hanem egy varázslatos történetet is elmesél, amely az időn átívelve köti össze a különböző kultúrákat.
Berenike Troglodytica, más néven Berenike, II. Ptolemaiosz Philadelphosz alapította Kr.e. 285-246 között. A város a római korban, az 1. és 2. században, fontos kereskedelmi csomópont volt, ahol hadielefántokkal és egzotikus árukkal, például borssal, féldrágakövekkel, textíliákkal és elefántcsonttal kereskedtek India, Sri Lanka, Arábia és Felső-Egyiptom között.
Olvass tovább...
Az egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium bejelentése szerint a Buddha-szobrot amerikai és lengyel régészek találták meg. A 71 centiméteres szobor a római korból származik, és egy köpenyes Buddhát ábrázol, akinek jobb oldali végtagjai hiányoznak. A fejét egy napsugarakat szimbolizáló glória veszi körül.
Dr. Mariusz Gwiazda szerint a szobor anyaga valószínűleg a mai Isztambultól délre eső régióból származik, és az egyik elmélet szerint indiai kereskedők faragtatták ki helyben, majd a közeli templomnak adományozták. A templom feltárásai során továbbá egy szanszkrit nyelvű feliratot is találtak, amely a római császár, Philippus Arabs (Marcus Julius Philippus, 244-249 AD) idejéből származik. Ez a felirat úgy tűnik, hogy nem azonos korú a Buddha-szoborral, amely valószínűleg sokkal régebbi.
Olvass tovább...
Az ókori Római Birodalom és India kapcsolata összetett volt, tele kereskedelemmel, diplomáciával és kulturális cserével. A kapcsolatok már a Krisztus előtti 1. században elkezdődtek, amikor római kereskedők Alexandriából hajóztak a Vörös-tengeren és az Indiai-óceánon keresztül Indiába.
A kereskedelem virágzott, fűszereket, elefántcsontot, drágaköveket és selymet szállítottak Rómába, cserébe pedig bor, olívaolaj, üveg és fémáruk cserébe. A rómaiak "Indiából származónak" nevezték ezeket a luxuscikkeket, kiemelve a kereskedelem fontosságát.
A diplomáciai kapcsolatok is fejlődtek. Augustus római császár küldötteket küldött Indiába, és indiai követek is látogattak el Rómába. Ezek a kapcsolatok kölcsönös megértést és tiszteletet alakítottak ki a két birodalom között.
A kulturális csere is megfigyelhető volt. A rómaiak indiai filozófiában, vallásban és művészetben találtak ihletet, míg az indiaiak római építészettel és technológiával ismerkedtek meg.