promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Megvan, mi okozhatta a Föld előző jégkorszakát: az űrben kell keresni a megoldást

Megvan, mi okozhatta a Föld előző jégkorszakát: az űrben kell keresni a megoldást

Borítókép:  Profimedia
Tech & Tudomány
Kategória fejléc
Promotions

A globális felmelegedés időszakában ritkán gondolkodunk arról, hogy a közeljövőben jégkorszak lehet, de ez akár emberi tevékenységen kívül is bekövetkezhet.

Távoli, szinte elképzelhetetlen múltbéli jelenségnek tűnik, hogy a Földön valaha jégkorszak volt. A mai embernek a legközelebbi élménye ezzel kapcsolatban maximum filmvásznon jelent meg, a globális felmelegedés korszakában fikciónak érződik, amikor az emberiség az ellen küzd, hogy ne melegítse túl a bolygót.

Jégkorszak

A legutolsó jégkorszak is mintegy 12 000 évvel ezelőtt ért véget és egy új tanulmány most feltárta, hogy mi lehetett annak az oka: a legmeglepőbb talán az, hogy ezt az okot nem a Földön végbement eseményekben, hanem a világűrben kell keresni. Ahogy az Interesting Engineering is beszámolt róla, tudósok egy csapata szerint minden jel arra utal, hogy csillagközi kozmikus felhők jelentősen befolyásolhatják a bolygónk klímáját.

A Föld legfrissebb jégkorszakát ugyanis a tanulmány szerint nem más okozta, mint egy csillagközi kozmikus felhő, amely interakcióba lépett a Földdel, ütközött azzal és ezáltal pedig egy olyan láncreakciót indított el, amely a jégkorszakhoz vezetett. Nem véletlen, hogy a Bostoni Egyetem űrfizikus, Merav Opher már arról beszél, hogy ezekről a csillagközi mozgásokról egy térképet kell készíteni, hozzánézve a Nap mozgását, hogy pontosan meg lehessen határozni és jósolni, mikor következhetnek be ehhez hasonló események.

Opher és csapata sikeresen modellezte a Nap és a naprendszerünk mozgását, amelyek alapján sikerült lekövetni, hogy a Nap hogyan mozog, milyen úgynevezett „csillagközi médiumokon” megy keresztül. Vannak olyan csillagközi médiumok ugyanis, amelyek jelentősen eltérnek a megszokottaktól, Opher szerint 109 évente például a nap keresztülmegy egy olyan csillagközi médiumon, amely négy-ötször sűrűbb, mint a megszokott. Ezekben a csillagközi médiumokban előfordulnak olyan masszív gáz- és/vagy porfelhők, amelyek bármikor ütközhetnek egy csillagrendszerrel azok természetes mozgása során, ez pedig jelentős befolyásoló tényező.

Ütközés

2-3 millió évvel ezelőtt is előfordulhatott egy ilyen például Opher állítása szerint, amikor is a naprendszerünk egy sűrű hideggáz-felhővel ütközött, annak is egy bizonyos részével, amelynek masszív hatása volt a Földre. A gázfelhő és a naprendszerünk ütközése gyakorlatilag ahhoz vezetett, hogy a Föld sokkal kitettebb lett a világűr zord körülményeinek: a tudósok pedig jelenleg azon dolgoznak, hogy pontosan feltérképezzék, voltak-e és lehetnek-e hasonló események.

Opher állítása ráadásul problémát okozott továbbá az is, hogy a gázfelhő-naprendszer ütközés jelentősen kitettebbé tette a naprendszerünk életformáinak kitettségét a kozmikus sugárzásnak, számottevően befolyásolva ezzel egyebek mellett a biodiverzitást. Mint mondta, ezeket még pontosabban is fel kell térképezni, egyelőre nem tudni pontosan, hogy milyen mértékig torzította az esemény például a földi létet.

A tudós pedig megerősítette: olyan modellen is dolgoznak, amely meg tudja jósolni, hogy esetleg hasonló esemény bekövetkezhet-e az előttünk álló időkben.

A földi jégkorszak földrajzáról pedig itt lehet megnézni egy érdekes videót: