Az egyik magyar vármegye függetlenedett Magyarországtól, csupán 8 napig tartott a hihetetlen történet, így hívták egykor a fantomállamot

Ezen a héten volt a trianoni békediktátum aláírásának 104. évfordulója.

A magyar történelemnek megannyi zűrzavaros időszaka van, ezek közül a legismertebb a mohácsi vész után török országdúlás, majd a 150 éves török uralom, amely alapjában változtatta meg magyarország népességének összetételét. Ám az, amire még többen emlékeznek, hiszen a modern kor megannyi baja ebből vezethető le, az az első világháború utáni összeomlás, a Monarchia felbomlása, majd a trianoni békediktátum, amely örök nyomot hagyott Európa térképén, olyan határokat szabott, amelyek nem feleltek meg a lakosság etnikai összetételének.

Ebben a zűrzavaros időszakban bizony számos, nagyon rövid életű kis államképződmény ütötte fel a fejét Magyarország területén.

Az egyik leghíresebb ezen, úgynevezett kérészállamok közül a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság.

Csupán nyolc napig állt fent, és működését nem igazán lehet összehasonlítani egy állammal, mégis olyan konstrukció volt, amelyet fantomállamként is nevezhetünk. 1921. augusztus 14-én jött létre, méghozzá a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság protektorátusaként. 1918 után Baranya területe a szerb hadsereg ellenőrzése alá került, végül Párizsban a béketárgyalásokon Baranyát Magyarországnak ítélték.

Ám nem mindenki örült a döntésnek, és folytatódott az agitáció, végül több ezren úgy döntöttek, hogy egy független államot kiáltanak ki. A fantomállam elnöke Dobrovits Péter lett, ám létét nem ismerték el, Végül a magyar hadsereg bevonulása után a terület fantomállam jellege is megszűnt.

Hogy milyen terület tartozott ide pontosan?

A köztársaság területéhez tartozott Tolna vármegye déli, Somogy vármegye délkeleti része, Baranya vármegye háromnegyede és Észak-Bácska.

Érdekelnek még olyan dolgok, amiket tuti, hogy nem tudtál Trianonról?

(Forrás: Rubicon, Wikipedia)