99 dolog, amit nem tudtál a trianoni békediktátumról

1. A Magyar Királyság etnikai összetétele a török uralommal (majd a Habsburg-betelepítésekkel) változik meg végérvényesen, igazából innentől kezdődik az utunk, amelynek végállomása az ország felbomlása, vagyis Trianon. 

2. Az 1526-os nagy mohácsi vereség pillanatában az ország lakosságának még háromnegyede magyar anyanyelvű lehetett. Valahogy így néztek ki az etnikai arányok 1495-ben és 1784-ben:

 

3. Szabó Dezső író és több nagy írófejedelem szerint nem is az igazi Trianon az igazi, hanem az 1867-es kiegyezés, hiszen szerintük már ekkor megpecsételődik Magyarország sorsa. Bibó István szerint a kiegyezés eltorzította a magyar alkatot, a magyar emberek továbbra is Kossuth Lajost éltették, miközben már tisztelték Ferenc Józsefet is, aki Aradon kivégeztette a 13 vértanút. A lényeg, hogy sokak szerint egy már haldokló birodalomhoz passzintottuk magunkat társországként, ami nem volt túl jó ötlet.

4. Az első világháború kirobbanásának okairól napjainkban is vitatkoznak a történészek és más szakértők is. Pontosan nem lehet tudni, hogy az emelkedő korszak, hogy csúcsosodhatott ki egy ekkora mészárszékben.

5. Európa a háború hajnalán két, megannyi megállapodással és katonai szerződéssel szövevényesen egymásba gabalyodó hatalmas tömbre szakadt (központi hatalmak, antant hatalmak), így borítékolható volt, ha valahol a kontinensen kipattan egy konfliktus, akkor szinte minden nagyhatalom azonnal ott terem majd.

6. 1914-ben rövid háborúra számítottak. 

„Mire a falevelek lehullanak, otthon lesztek, szeretteitek körében”

– mondta II. Vilmos német császár. Ám nem lett igaza! A háború egy négy éven át folyamatosan hömpölygő vérfolyam lett, amely elsősorban a haditechnika egyoldalú fejlődésének köszönhető, ezekkel az új vívmányokkal egyszerűen jobban lehetett védekezni, mint támadni. Állóháború alakult ki a frontokon, a frontvonal pedig csak métereket mozdult előre, akár több tízezer halott árán is.

7. Nagyszerűen mutatják be vizuálisan is a frontvonal mozdulatlanságát Erich Maria Remarque 1929-ben megjelent regényéből, a Nyugaton a helyzet változatlan-ból készített filmek. Készült egy már 1930-ban, illetve egy másik 1979-ben.

8. A békeszerződést két nem túl jelentős magyar politikus, Benárd Ágoston, a magyar kormány népjóléti és munkaügyi minisztere, egyben a küldöttség vezetője, és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár írta alá. A nagyformátumú politikusok nem akarták kézjegyüket tenni a dokumentumra.

9. Az aláírók tiltakozásuk jeléül állva írták alá a szerződést.

10. A szerződést pontosan 1920. június 4-én 16 óra 32 perckor írtuk alá, ekkor Magyarországon 10 percre minden leállt, gyászba borult a nemzet.

11. A magyar történészek nagyrészt egyetértenek abban, hogy a békeszerződés túlzott büntetés volt Magyarország számára – kevés dolog indokolta azt. Ami abban pillanatban számított azok a nagyhatalmi politika érdekek, így esélyünk sem volt, hogy képviseljük jogos dolgainkat.

12. Él egy legenda, miszerint a szerződés az aláírástól számított 100 év múlva, azaz 2020. június 4-én, hatályát veszti. Ez nem igaz, a megállapításnak semmiféle tényalapja nincs, csupán a belenyugvás lehetetlenségét fejezi ki. Igazából nincs is érvényben már a trianoni békeszerződés, hiszen azt felülírta az 1947-es párizsi békeszerződés.

13. 1947-ben Párizsban még a trianoni határokat is megcsonkították, Csehszlovákia további három magyar falut kapott meg.

14. A legfrissebb felmérések szerint a magyarok 77 százaléka gondolja úgy, hogy a szerződés következményeit, a trianoni traumát, a mai napig nem heverte ki az ország.

15. A Nem, nem, soha! felkiáltás a Trianon elleni lázadás ikonikus mondata, egyesek szerint a Tria-non fordítása, azaz három-nem. A legenda azonban nem igaz, hiszen a mondat már akkor felbukkan, amikor még szó sincs arról, hogy hol írják alá a békeszerződést.

16. Egy másik legenda szerint Georges Clemenceau, az első világháborút lezáró békék egyik kimunkálója ezzel a békediktátummal akart bosszút állni magyar menyén. A sztoriból annyi igaz, hogy valóban magyar menye volt, aki később elvált a fiától, de csak a gyerekeik miatt volt némi családi perpatvar. Ablonczy Balázs történész legújabb kutatásai szerint azonban Clemenceau és menye között jó volt a kapcsolat. Döntésében feltehetőleg az volt az elsődleges szempont, hogy egy francia elkötelezettségű Kelet-Közép-Európát képzelt el, ebben pedig nagy szerepet kaptak a magyarok kárán hízó és létrejövő utódállamok.

 

17. Annyira kellett a vasutak az utódállamoknak, hogy Sátoraljaújhely esetében a nagy döntéshozók belementek, hogy a színmagyar város ugyan maradhat Magyaországon, de a színmagyar vasút már nem.

18. Sopron a Leghűségesebb város címet érdemelte ki, ugyanis a lakosai szavazhattak arról, hogy melyik országhoz szeretnének tartozni. 1921. december 14-16-án tartották a referendumot, amelyen a lakosság 72,8 százaléka Magyarország mellett döntött.

19. Balassagyarmat pedig ekkor kapta a Legbátrabb város nevet, mivel kiűzték a cseh megszállókat. Hősies helytállásuknak köszönhetően a város Magyarországon maradt.

20. A román katonaság Budapesten masírozott a Tanácsköztársaság bukása után 1919 végén. A románok fosztogattak is Magyarországon.

21. Harry Hill Brandholtz amerikai vezérőrnagy erélyes fellépésének köszönhető, hogy a román hadsereg nem rabolta ki a Magyar Nemzeti Múzeumot.

22. Érdekesség, hogy a bukaresti diadalíven feltüntetett győztes román csaták között ott szerepel Budapest bevétele is.

23. Teleki Pál vezetésével a legjobb magyar szakértők dolgoztak ki olyan statisztikákat és kartográfiai mellékleteket, amelyekkel bizonyítani szerettük volna, hogy a történelmi Magyarország szétszakítása beláthatatlan gazdasági következményekkel járhat.

24. A korban hatalmas munkával készített trianoni órisátérkép már az interneten is böngészhető.

25. Teleki Pált amúgy 1909-ben a Földrajztudományi Intézet igazgatójának nevezték ki. Tudósi karrierjét az első világháború vágta keresztbe, az új viszonyok között már inkább a politikával foglalkozott, illetve a revízió szükségességét igyekezett tudományos alapon megmagyarázni. 1941-ben Magyarország miniszterelnökeként öngyilkos lett, amikor Hitler partnereiként megszálltuk Jugoszláviát, annak ellenére, hogy előtte örökbarátsági szerződést kötöttünk déli szomszédunkkal.

26. Erdély etnikai sokszínűségét úgy is megvédtük volna, hogy azt javasoltuk, alakuljon független vagy Magyarországgal társult állammá, amelyben a magyar, a román és a német népek autonóm területeket kaptak volna.

27. A tárgyalásokkal egyidejűleg a magyar Nemzeti Hadsereg egyes prominens tisztjei, így többek között Gömbös Gyula és Prónay Pál is a német és osztrák szélsőjobboldali körökkel már a háború újrakezdéséről beszéltek. Cél volt a versailles-i rendezés teljes érvénytelenítése.

28. Pontosan hol írták alá a szerződést? Ez is egy olyan kérdés, amiben a publikum megosztott, hiszen Versailles-ben két Trianon-palota is található, a Kis-Trianon-palota és a Nagy-Trianon-palota. Feltehetőleg a szerződést a két palotát összekötő csarnokban írhatták alá.

29. Trianon és a „Nem, nem, soha!” kultusza a harmincas évekre mindent betelített. Egy virágosbolt előtt sem lehetett úgy elmenni, hogy ne futhattunk volna bele valami szimbólumba. A húszas és harmincas években még a legcsekélyebb politikai tartalommal bíró, pehelykönnyű komédiák is telítve voltak az irredenta kultuszra utaló apró (és talán néha olcsó) szimbólumokkal és kifejezésekkel.

30. Ilyen például az 1935-ben készült A címzett ismeretlen című zenés filmvígjáték, amelynek az elején egy lány fogadja osztrák barátját, aki magyartudását tesztelgetve egy 1912-es útikalauzból olvassa fel Magyarország határait:

„Magyarország magas hegyektől, a Kárpátoktól van körülvéve. Társországa Horvát-Szlavonország. Legnagyobb tava a Balaton-tó, és hozzá tartozik még az Adriai-tenger egy kis része is Fiume kikötővárossal”.

A lány pedig a jövőbe vetett hittel konstatálja:

„Így volt, így is lesz!”

Hogy életidegen a szituáció? A harmincas években nem volt az, még egy ilyen negédes szituációban sem hangzott fülsértőnek a megszólalás. A rendezők sem gondolták így. A hétköznapok legapróbb mozdulatait is átszőtték a hasonló, már-már klisévé rögzült szimbólumok. A fiatalok ebben szocializálódtak. Otthon trianonos gyufával csiholtak tüzet, trianonos vázába tették a szerelmüktől kapott virágot, a városokat pedig az országcsonkításra emlékeztető kirakatok árasztották el.

31. Nem volt határ a hazafias érzésekben. Még hajviseletben is hódított Trianon, divatba jött például az irredenta frizura.

32. A kultuszról és az irredenta kilengésekről Zeidler Miklós könyvében (A magyar irredenta kultusz a két világháború között – digitalizált verzió) olvashatunk is bővebben.

33. A magyar békedelegációt gróf Apponyi Albert, a magyar politikai élet egyik nagy öregje vezette, ő mondta el később a magyar határokért a védőbeszédet is. Logikus érvelése azonban süket fülekre talált.

34. „Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg”

– ez volt az egyik leginkább citált mondata a védőbeszédnek.

35. A győztes hatalmak már 1917 körül eldöntötték, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiát felszámolják, így, mint utólag kiderült, Apponyiéknak igazából egy fikarcnyi esélyük sem volt, hogy a helyzeten változtassanak.

36. Pedig az angolok és az amerikaiak a nemzetiségi elveket sokkal jobban tisztelő határokat javasoltak. Az amerikai javaslat a magyarlakta területek kétharmadát Magyaroroszágnak juttatta volna.

37. Apponyi beszédéről filmet is készítettek az évforduló alkalmából. Június 4-én fogják bemutatni a Duna Televízióban.

38. A határok meghúzásánál stratégiai, gazdasági és közlekedési érvek domináltak. Azonban az utódállamok legextrémebb, legtúlzottabb kívánságait már nem teljesítette az antant:

• a Pozsonyt Zágrábbal összekötő szláv korridort nem hozták létre,
• Szeged, Debrecen és Orosháza környéke sem került Romániához.

39. A diktátum értelmében Magyarország területe 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométerre csökkent, lakóinak száma pedig 18,2 millióról 7,6 millióra. Az elcsatolt területen élők közül 3,2 millió volt magyar.

40. Magyarország kisállam lett a térségben, Románia például háromszor nagyobb lett nálunk, és Csehszlovákia is másfélszer túlnőtt minket.

41. A legnagyobb területet a történelmi Magyarországból Románai kapta 103 ezer négyzetkilométerrel és 5 millió lakossal.

42. Az 1920-ban függetlenné vált Fiumei Szabadállamot 1924-ben Olaszországhoz csatolták.

43. A trianoni békeszerződéshez vezető első világháború 1914-ben robbant ki, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának közvetlenül a szarajevói merénylet után.

44. A merényletet Gavrilo Princip követte el társaival 1914. június 28-án. Ekkor a Monarchia trónörököse, Ferenc Ferdinánd egy hadgyakorlatra érkezett a korábban a Monarchiához annektált Boszniába. A hadgyakorlattal a Monarchia célja az volt, hogy demonstrálja erejét a forrongó Balkánon.

 

45. A trónörökös könnyű célpontnak bizonyult, Gavrilo vele és Ferenc Ferdinánd feleségével, Chotek Zsófiával is végzett. A pisztolylövések sokak szerint szimbolikusan a 19. század végét és a 20. század nyitányát jelentették. A trónörökös szarajevói útjáról, de még autójának útvonaláról is mindenki tudott, hiszen mindenről beszámolt a sajtó. Útközben volt már egy sikertelen merénylet, ekkor megváltoztatták a felvonulási útvonalat, de a sofőr végül az eredeti irányba ment, így belesétáltak a merénylő csapdájába, aki korábban még olyan információkhoz is hozzá tudott jutni, hogy hol fognak állni a csendőrök Ferenc Ferdinánd vonulása közben.

 

46. Gavrilo Principet nem végezték ki, mivel a merénylet pillanatában még nem töltötte be a 20. életévét, végül a börtönben lelte halálát, rendkívül sanyarű körülmények között tuberkolózis okozta végzetét. Princip még a háború végét sem érte meg, 1918 áprilisában lehelte ki lelkét.

47. A merényletről 2014-ben, a százéves évforduló alkalmából készült film.

48. Kis horrorhistória, de Ferenc Ferdinánd véres ingét, amelyben a végzetes golyókat kapta néha múzeumokban is kiállítják.

49. A békeszerződés megkötése után a magyar területen kívül rekedt egyetemek átköltöztek, a kolozsvári Szegedre, a pozsonyi pedig Pécsre. Akkor még azt gondolták, hogy csak ideiglenesen. A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola pedig Selmecbányáról Sopronba költözött. Később az Erdőmérnöki Kar maradt Sopronban, az intézmény többi része pedig Miskolcra költözött, megágyazva egy újabb egyetemvárosnak.

50. „Ezt a háborút elvesztettük”

– hangzott az azóta is sokat ismételt mondat. Gróf Tisza István a parlamentben mondta el beszédét, amelyből mindenkinek tiszta lehetett, hogy nincs tovább, nincs remény a győzelemre.

51. A háború egyik szimbólumának tartott miniszterlenököt, Tisza Istvánt, később otthonában gyilkolták meg 1918. október 31-én, feltehetőleg hazatért frontkatonák követték el a merényletet. A gyilkosságnak felesége és unokahúga is szemtanúja volt.

52. Ha egy filmet kellene ajánlanunk a soknemzetsiégű monarchia problémáinak bemutatásáról, akkor az Oscar-díjas magyar rendező, Szabó István Redl ezredes című alkotását ajánlanánk. A film hatalmas siker volt 1986-ban, többek között a BAFTA-gálán ez lett az év legjobb idegennyelvű filmje, de sokáig esélyes volt az Oscar-díjra is. A film egy szegény sorsból kiemelkedő (félig rutén, félig pedig magyar) katonatisztről szól, és karrierjéről a Monarcha hadseregében, ahol természetesen minden szinten a lenézés dominált, főleg osztrák részről. A kiegyezés ugyanis egy törékeny és a megannyi nacionalizmustól forrongó birodalmat fogott össze ideig-óráig. A film nagyszerűen mutatja be a származás, az előítéletek és a korszak ambivalens kapcsolatát, vagyis a birodalmat szétfeszítő problémákat.

53. A Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak) egy repülőgép neve is lett, amellyel 1931-ben Endresz György és navigátora, Magyar Sándor, átrepülték az Atalanti-óceánt, hogy felhívják a világ figyelmét a Magyarországot ért méltatlanságra.

54. Magyarország államformája a két világháború között alkotmányos monarchia lett, úgynevezett király nélküli királyság lett. A király szerepét részben a kormányzó, Horthy Miklós vette át.

55. IV. Károly volt az utolsó magyar király, az utolsó Habsburg-Lotaringiai a trónon.

56. Habsburg Károly a trianoni diktátum után kétszer is vissza szeretett volna térni a magyar trónra, de egyszer sem sikerült – ezek mind elvetélt restaurációs kísérletek maradtak.

57. A békediktátum értelmében Magyarország csupán 35 ezer katonát tarthatott.

58. Erre válaszul, hogy kijátsszák ezt a korlátozást, 1921-ben létrehozták a leventemozgalmat, a második világháború kirobbanásáig ez lett a legfontosabb katonai előképző szervezetünk, a 18. életévüket betöltött leventék már harcászati kiképzésben is részesültek.

59. A Mackensen-legenda arról szól, hogy a Balkánról és Romániából kivonuló német hadsereg felajánlotta haderejét, hogy segít visszaverni a beözönlő román hadsereget, Károlyiék azonban ezt elutasították. Az igazság ezzel szemben az, hogy a megtépázott német hadak alkalmatlanok voltak bármiféle komoly ellenállásra, és a németek sem gördítettek semmi akadályt a román hatalomátvétel elé.

60. A hivatalos statisztikák szerint a trianoni békediktátum után 1924-ig összesen 350 ezer menekült érkezett Magyarországra az elcsatolt országrészekből.

61. A legtöbben a diktátum évében érkeztek, ehhez nagyban hozzájárult az úgynevezett optálási jog, amelynek értelmében az új államok fennhatósága alá került emberek dönthettek, hogy melyik ország állampolgáraként akarnak élni.

62. Rengeteg menekült rendező pályaudvarokon, félretolt vasúti kocsikban élt. A korabeli újságok hasábjai megteltek a szívszorító körülmények között élők képeivel és sztorijaival.

63. A vagonlakók hétköznapjairól Dékány László Trianoni árvák című könyve részletesen is beszámol.

64. A trianoni békeszerződést körüllengő legendák helyretételével kapcsolatban az elmúlt években Ablonczy Balázs történész, a Trianon 100 kutatócsoport vezetője rengeteg szakmai szemmel megírt népszerűsítő könyvet adott ki. A legújabb az Ismeretlen Trianon című könyve, amely 2020-ban jelent meg.

65. Sokszor és sokan teszik fel a kérdést: mi lett volna, ha nem írjuk alá a szerződést? Valószínűleg újabb megszállás jön, és a közellátás totális összeomlása, esetleg újabb magyar területeket is elvehettek volna. Demoklész kardja folyamatosan ott lógott a fejünk felett.

66. 1918-ban Magyarország anarchiába zuhant, a zavart kihasználva az ország területén gombamód szaporodtak az úgynevezett kérészállamok, amelyek néha csak napokat éltek meg. Volt például Székely Köztársaság is.

67. A Monarchia összeomlása után kezdődött a vörösterror, a Tanácsköztársaság kikiáltása után különítmény járta Magyarországot, hogy mindenhol lecsapjanak, ahol a tanácsrendszert veszélyeztető megmozdulás ütötte fel a fejét. Mai napig nem tudjuk, hogy pontosan hány áldozata volt a fellépésnek.

68.  A Tanácsköztársaság bukása (és persze születése is) 1919-ben ünnepelte a 100. évfordulóját. A kerek szám tiszteletére rengeteg szakkönyv és ismeretterjesztő könyv látott napvilágot, az egyik legizgalmasabb munka Csunderlik Péter A „vörös farsangtól” a „vörös tatárjárásig” – A Tanácsköztársaság a korai Horthy-korszak pamflet- és visszaemlékezés-irodalmában című alkotása. A munka kitér arra is, hogyan használták a Tanácsköztársaság fenyegető visszatérésének rémét tudatos és hatásos propagandafogásként Horthyék a két világháború közötti időszakban.

69. A Tanácsköztársaság amúgy csupán 133 napot élt meg.

70. A túlfűtött (tanácsköztársaságbeli) baloldali fiatalság karikaturisztikus megidézését adja Magyar Dezső 1969-ben készült filmje, Az agitátorok, amelyet hosszú időre be is tiltottak.

71. Egy spirituális-horthysta-keresztény-propagandafilm a korszakról a Negyedíziglen 1942-ből. Elemzésünket a filmről elolvashatjátok:

72. A vörösterrora válaszul érkezett a fehérterror, hogy megbüntessék a vörösterrorban és a Tanácsköztársaságban résztvevőket. A tiszti különítményesek általában megúszták a kegyetlenkedéseket, Horthy amnesztiát adott nekik.

73. A fehérterror elszabadult tombolásának jelképe két Népszava-újságíró, Somogyi Béla és Bacsó Béla meggyilkolása.

74. A Felvidék kifejezés a magyar elnyomás szimbóluma lett a szlovák politikában. Ez pedig Grünwald Béla politikusnak köszönhető, aki nagyívű pamflettben érvelt amelett, hogy a magyaroknak be kell lakniuk ezt a területet, méghozzá úgy, hogy az értelmiséget magyarosítják. A szlovákokat degradáló kifejezésekkel illette az írásban. A felvidék című politika röpirata is ott volt a trianoni békediktátumkor a szlovákok tarsolyában, amit elő is húztak, amikor az erőszakos magyarosításról volt szó.

75. Erdély a Román Királysághoz való csatlakozásának szimbolikus helyszíne és eseménye Gyulafehérvár és az 1918. december elseji gyulafehérvári népgyűlés. A nap 1990 óta nemzeti ünnep Romániában.

76. Erdélyt amúgy egy 1916-os titkos szerződésben ígérték oda az addig semleges Romániának, ha részt vesz a háborúban az antant oldalán.

77. 1925-ben indul az Országzászló Mozgalom, kezdeményezője Urmánczy Nándor, az örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő, a „megalkuvás nélküli magyar” volt. Az emlékműveken mindig kötelező felirat volt az „Így volt, így lesz!” – feladatuk az emlékezés és tiltakozás volt.

78. A trianon előtti Magyarországon 64 vármegye volt, ebből lett összevonásokkal a csonka ország 19 vármegyéje. Például Győr-Moson-Sopron megye három vármegyéből alakult meg.

79. A Magyar Hiszekegy Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna alkotása 1920-ból, amely egy pályázatra érkezett, ahol olyan pályaműveket vártak, amelyek legjobban kifejezik a magyarság életérzését Trianon után.

80. A magyar irodalom egyik legérzékletesebb és indulatokkal teli megnyilvánulása a trianoni békediktátum ellen József Attila alkotása, a Nem,nem, soha.

„Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,/ nem lehet, nem, soha! Oláhország éke! Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret / Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!”

– írta 1922-ben a költő.

81. A Horthy-éra egyik legkedveltebb játéka volt az irredenta társasjáték, ez volt a kor Honfoglalója.

82. Horthy Miklós, a két világháború közötti Magyarország kormányzója, korábban a Monarchia flottájának utolsó parancsnoka volt. Nevéhez fűződik a Monarchia kevés győztes tengeri ütközetei közül a harmadik otrantói csata megnyerése. Horthyról legutóbb Turbucz Dávid írt kritikus hangvételű könyvet, ahol felsejlik a kormányzó negatív oldala is.

83. Az első világháborút lezáró békék után Ferdinand Foch marsall szájából hangzott el a híres mondat, miszerint: 

„Ez nem béke, hanem fegyverszünet húsz évre”.

Utólag kiderült, hogy a marsallnak igaza volt, mindenesetre a kijelentés nem arra utal, mint amire általában használjuk. Foch nem a szerződések igazságtalan volta miatt emelte fel a szavát, pont hogy kevésnek tartotta a Németországra mért csapást. Szerinte ugyanis úgy lehetett volna elvenni a németektől a revans lehetőségét, ha elveszik tőlük a Rajna bal partján lévő területeket.

84. Csehszlovákia létrejöttekor, az országban 23,4 százalék német és 22 százalék szlovák élt, a csehek aránya pár százalékkal haladta meg csak az 50 százalékot.

85. Hogy mi lett a Habsburgokkal Ausztriában? A kérdést az úgynevezett Habsburg-törvény rendezte, amelyet 1919. április 3-án fogadott el a parlament az új köztársaságban. A család valamennyi vagyonát elkobozták az állam javára, címeiktől megfosztották őket, illetve a köztársaság területéről is kitiltották őket. A Habsburgok leszármazottjai ma is küzdenek a törvény ellen.

86. Az 1919. március 20-án benyújtott Vix-jegyzék egészen a Tiszáig engedte volna át a területeket Romániának, ezt a magyar kormány elutasította. A románok pedig előrenyomultak az országunk belsejébe.

87. A megszervezett Vörös Hadsereg ugyan sikereket ért el a Felvidéken, de később visszavonták őket, mivel Clemenceau azt ígérte, hogy meghívja a kormányt a békekonferenciára, a tanácsköztársaság pedig ezt az elismertsége előszobájának tekintette. A csapatokat amúgy demoralizálta az már korábban is, hogy nyilvánosságra került: a kormány célja egy Szlovák Tanácsköztársaság megteremtése volt.

88. A románok végül az ígéretek ellenére nem vonultak vissza, hanem átkeltek a Tiszán, a szétmorzsolódott és lelkét vesztett magyar hadsereg nem bírt a túlerővel szemben.

89. A 100. évforduló alkalmából június 4-től Csongrád megyéből Csongrád-Csanád megye lesz. Csanád vármegye amúgy a történelmi Magyarország egyik legkisebb megyéje volt, és már a 11. században is létezett.

90. Az évforduló alkalmából a budapesti Kossuth-téren új emlékmű emlékeztet az országcsonkításra.

91. Azt, hogy Sopront nem tudta elfoglalni a négyszeres túlerőben lévő osztrák hadsereg, nagyban köszönhető a nyugat-magyarországi felkelésnek.

92. Trianon következményei a kettévágott települések is. Ilyen például a magyar történelmi tudat két leghíresebb városa, a Duna két oldalán fekvő Komárom és Sátoraljaújhely. Itt nem csak egy működő gazdasági teret vágott szét a határ, de családokat tett rövid időn belül más-más ország polgaraivá.

93. A tényleges határok amúgy igazából nem is a trianoni békeszerződéskor jöttek létre, ezután még sok-sok huzavona volt. Sokszor a helyszínre kiszálló határmegállapító bizottságok döntötték el, hogy hol lesz a tényleges határ. 1925-öt írtunk már, amikor mindenhol lehetett látni, hol végződik és hol kezdődik egy-egy ország.

94. A legnagyobb magyar templomból, az esztergomi bazilikából minden nap délután fél ötkor hangos tárogató hangja töri meg a kisváros csendjét, emlékeztetve a 100 évvel ezelőtt történtekre, amikor Esztergom, az ország központjából hirtelen határtelepülés lett. Az esztergomi vármegye közel fele Csehszlovákiához került.

95. Igazi kulturális ínyencség, hogy az első világháború fontosabb eseményeit már képregényes formában is kézbe vehetjük a Nagy Háború Blog és a Magyar Képregényszövetség jóvoltából.

96. Tudod hol van a Magyar Igazság kútja? Budpesten, a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár központi épülete előtt. Lord Rothermere brit sajtómágnás 1927. június 21-én jelentette meg híres cikkét az angol Daily Mailben Magyarország helye a Nap alatt címmel, amelyben felhívta a figyelmet az igazságtalan békediktátumra. A hálás magyar társadalom azonnal díszkút formájában tiszteletét mutatta ki az úriember felé.

97. Szabadkőműves összeesküvés eredménye Trianon? Ez megintcsak egy hamis legenda. A nagyhatalmak vezetői között nem voltak páholytagok, egyedül Winston Churchill volt egy darabig szabadkőműves, de ő például a magyar revíziót indokoltnak érezte.

98. A 20. század elején a magyar nemzetiségi politika árnyoldalairól (az egyre erőteljesebb és türelmetlenebb magyarosítási törekvésekről) mág nyugaton is cikkeztek, közülük a leghíresebb újságíró, aki a témával foglalkozott a skót történész és esszéista Robert W. Seton-Watson.

99. „Szélsőséges helyzetben az is benne volt a pakliban, hogy Magyarország eltűnik a térképről” 

– mondta ezt egy nemrégiben vele történt beszélgetés alkalmával Ablonczy Balázs, a korszak egyik legismertebb magyar történésze.