Így perzselné fel a Földet egy törpebolygó, élethű videóban szimulálták a kihalási eseményt

A dinoszauruszok számára ez valószínűleg nem vigasz, hiszen cirka 65 millió évvel ezelőtt egy vállalkozó kedvű űrszikla úgy döntött, hogy alaposan keresztülhúzza az evolúció számításait. Azonban ha nincs a Chicxulub-esemény, ezt a cikket valószínűleg egy kíváncsi T-Rex olvasná, úgyhogy ide is érvényes a mondás: minden rosszban van valami jó.

Persze nem muszáj egyből világpusztító becsapódásokra gondolni, kisebb-nagyobb meteoritok naponta elérik a bolygónk felszínét, legtöbbször azonban tudomást sem szerzünk ezekről, lévén többségük lakatlan területen ér földet.

Aztán vannak olyanok, amik nem. Gondoljunk például a 2013-ban becsapódó cseljabinszki meteoritra, ami rendkívül jól dokumentált esemény volt, és bizony rengeteg embert rémített halálra egy napsütéses februári reggelen. A 17 méteres űrszikla komoly anyagi kárt okozott és mintegy 1200 ember sérült meg miatta.

Ennél azonban vannak jóval keményebb eshetőségek is, a szimuláció szerint egy 50 méteres, 7,5 kilométeres magasságban felrobbanó meteorit felérne 388 (!) hirosimai atombomba erejével. Szerencsére azonban ez sem mindennapos, hozzávetőlegesen 900 évente kerül sor egy ilyen eseményre.

Egy 1 kilométer átmérőjű űrszikla már 1070 Cár-bomba (a legerősebb nukleáris fegyver) erejével fenyegetne, 14,4 kilométeres krátert vájva. Hasonlóktól félmillió évente kell tartanunk, a rossz hír azonban, hogy ezek még csak a kisebb „kavicsok”.

A szimulációban szereplő nagyágyúk közül a 100 kilométeres kisbolygó még mindig elenyésző méretű a Földhöz képest, egy ilyen látogatásával pedig csupán 4 milliárd évente számolhatunk. Több mint 800 kilométeres krátert hagyna maga után és vélhetően minden életet elpusztítana a bolygónkon.

Ha egy Ceres méretű, csaknem 940 kilométer átmérőjű törpebolygó becsapódásával számolunk, abban az esetben sincs értelme túlélésről beszélni. Ez a kozmikus ütközés 9040 milliárd (!) Cár-bomba erejével érne fel és 6000 kilométeres krátert ütne a Földön.