Megfejtették az ősi azték világvége kő jeleit, borzalmasabb az igazság, mint hittük

Ha az egyiptomi piramisok és az egyiptomi kultúra kapcsán azonnal a múmiák jutnak az eszünkbe, az azték és maja kultúra kapcsán valószínűleg az azték napkő, amely gigantikus méretével elbűvöli azokat, akik élőben is látták egyszer. Az egykori Tenocstitlán településen találták meg, méghozzá ásás közben a főtéren 1790-ben. Eredetileg egy piramis mellett állt, manapság pedig Mexikóváros egyik leghíresebb múzeumában.

Amire sokan emlékezhetnek, azaz, hogy 2012 a világ vége, a pusztulás.

Ám mint utólag kiderítette egy szakértő, erről szó sem volt soha.

^{Forrás: Photo/Chico Sanchez/Profimedia}

Az azték napkő nem beszél pontos évről a világvége kapcsán, bár az igaz, hogy a világvége mindig fenyegetően ott van rajta. Az azték kultúrában (a majával ellentétben) folyamatosan ott van a fenyegetettség érzése az eljövendő nagy világvége kapcsán, ám ezt folyamatosan elhessegették maguktól. És volt erre egy tuti receptjük, amely mai szemmel nézve igazán kegyetlen.

A maja civilizációnak amúgy nem is volt világvége mítosza. Az aztéknak volt, ám ezt mindig sikerült elkerülniük, merthogy emberáldozatokat mutattak be folyamatosan és rendszeresen az isteneknek, hogy a világvége sosem jöjjön el. Az ábrázolás maga is arra utal, hogy ez a világvége folyamatosan ott lebeg a fejünk fölött.

A folyamatos emberáldozat volt hivatott arra, hogy mindig megállítsa a vége felé közeledő civilizációt, avagy a közeledő világvégét, amely az ábrázolások szerint egy nagy Napfogyatkozás keretében következik be. A Napfogyatkozást szörnyű jelnek tekintették, ilyenkor például a terhes nőknek tilos volt kimenni az utcára, bent maradtak a házaikban is. féltek ugyanis, hogy a Napfogyatkozás hatására deformitásokkal születnek majd az utódok.

A világvége tehát sosem volt opció, miközben a permanens fenyegetettség érzése uralkodott az aztékokon, épp ezért adtak emberáldozatokat.

Így néz ki a napkő:

(via IFLScience)