A NASA retteg ettől a 7 perctől, ha embert küldünk a Marsra ennyin fog múlni a katasztrófa elkerülése

Igazi reneszánszét élik ma az ember űrutazással kapcsolatos ambíciói, hiszen a közelmúltban nem csak azt tűztük ki célul, hogy ismét rátesszük a lábunkat a Hold felszinére, hanem hogy a Marsra is eljuttatjuk az asztronautákat. A még merészebb elképzelések már a naprendszer bolygóinak kolonzálásáról szólnak (Elon Musk teljesen elképzelhetőnek tartja), de a gyakorlatban egyelőre az is komoly fejtörést okoz a mérnököknek, hogy hogyan landoljunk a vörös bolyógó felszínén. A problémát leginkább az jelenti, hogy csak szimulálni tudjuk az érkezést, nem állnak rendelkezésre olyan körülmények, azonban a szimuláció sem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre hangozhat.

NASA szörnyű gondokkal küzd, ez mindent megváltoztathat, bajban van az űrkutatás jövője?

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A NASA tehát  emberekkel is szeretne a Marsra utazni, nemcsak robotokkal, azonban ez egy roppant összetett feladat, amelyet a földi körülmények között nehéz gyakorolni.

Ezért a NASA a Frontier szuperszámítógépet használja a szimulációkhoz.

Amikor a Perseverance Mars-járó 2021-ben elérte a vörös bolygót, és megkezdte a leszállási folyamatot, a leszállásnak volt egy része, amit a mérnökök "rettegés 7 perceként" emlegettek. Ez az időszak volt az, amíg a leszállóegység önállóan manőverezett a légkörben, hogy biztonságosan megközelítse a bolygó felszínét. Ez a fázis sikeres volt.

Az emberes küldetésnél egyszerűbb lesz a helyzet, mert lesznek szakemberek a helyszínen, akik irányítani tudják az űrhajót a ritka légkörben. Azonban nehézséget jelent, hogy nem lehet a Földön gyakorolni. Itt jön a képbe a világ ma létező legerősebb szuperszámítógépe, a Frontier.

A NASA-t egy dologban pimaszul lekőrözik a kínai kommunisták, óriási blama ez az Holdra szállás megismétlésén dolgozó amerikaiaknak

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A kutatók 2023-ban kezdték el a szimulációkat. A szimulációk során azt is tesztelték, hogy a folyékony oxigénnel és metánnal működő hajtóművek hogyan reagálnak a marsi légkörrel.

Minden szimuláció több ezer terabájt adatot szolgáltatott, és több tízezer grafikus processzor végzett számítási feladatokat.

Bár a kutatók még nem fejezték be a munkát, úgy vélik, hogy a szimulációk hasznos eredményeket fognak nyújtani a marsi küldetések számára. Az emberes küldetés során a rettegés 7 perce megmarad, de nem a távolság, hanem az irányítás nehézségei miatt.

Forrás: hvg.hu