Soha nem fejtették meg a világ egyik legnagyobb titkát - mit rejtenek a titokzatos beszélő inka csomók?

Az inkák lenyűgöző civilizációt építettek ki Dél-Amerikában, amely fejlett mezőgazdasággal, építészettel és közigazgatással büszkélkedhetett. Azonban az inka birodalom bukása után egy rejtély maradt fenn: a kipuk, azaz a titokzatos inka csomók, amelyek valójában írásos szövegek voltak.

A rejtélyes kipuk színes fonalakból álló, bonyolult csomórendszerek, amelyekről sokáig azt hitték, hogy pusztán dekoratívak. Azonban az elmúlt évtizedekben a kutatók elkezdték megfejteni a kipuk titkait, és kiderült, hogy ezek a csomók valójában egy kifinomult kommunikációs eszközt alkotnak.

A kipuk mnemotechnikai eszközként, azaz emlékezést segítő eszközként is funkcionáltak. A csomók színe, vastagsága, elhelyezkedése és a csomók típusa mind információt hordozott. A kutatók eddig kiderítették, hogy a kipuk segítségével az inkák rögzítették a történelmi eseményeket, a csillagászati megfigyeléseket, a katonai stratégiákat, a vallási rituálékat, sőt még a költészetet is.

A kipuk megfejtése hatalmas előrelépés a régészet és az antropológia területén. Lehetővé teszi, hogy jobban megértsük az inka civilizációt és betekintést nyerjünk a mindennapi életükbe, a gondolkodásukba és a hitvilágukba.

Néhány érdekesség a kipukról:

• A kipuk leggyakrabban gyapjúból, pamutból vagy növényi rostokból készültek.
• A színeknek fontos szerepük volt a kipukban. A vörös a császárt, a sárga a napot, a zöld a termést, a fekete a halált szimbolizálta.
• A csomók típusa is hordozott információt. A sima csomók számokat, míg a bonyolultabb csomók fogalmakat vagy eseményeket jelöltek.
• A kipuk nemcsak írásra, de számolásra is használhatók voltak.
• A kipuk használata az inka birodalom bukása után fokozatosan elhalt, de a mai napig fennmaradt néhány kipu, amelyeket a kutatók tanulmányoznak.

A kipuk megfejtése még folyamatban van, de a kutatók optimisták, hogy hamarosan még többet fogunk megtudni az inka civilizáció titkairól.

Nézd meg ezeket a misztikus csomókat:

Forrás: New Scientist