1200 évvel a hivatalos felfedezése előtt már jártak valakik az Antarktiszon - a tudósok nem várt eredményre jutottak
Olvass tovább...
Hatalmas felfedezést tettek az ELTE kutatói.
Nagy bejelentést tett az ELTE, ugyanis mint kiderült kutatóik egy új álskorpiófajt fedeztek fel Magyarországon. A több mint 83 millió éves példány egy Ajka környéki borostyánzárványból került elő.
Az egyetem közleményéből kiderült, hogy Novák János, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék; Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tár, valamint Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszék munkatársának közreműködésével egy kutatócsoport nemrégiben fedezte fel a késő kréta korú (86,3-83,6 millió éves) ajkai borostyánkövek egyikében. A fossziláról pedig a Cretaceous Research nevű szakmai folyóiratban adtak tudományos leírást a kutatók.
Olvass tovább...
A kutatók tanulmánya szerint az álskorpiók a pókszabásúak osztályába tartoznak és nagyon hasonlítanak a skorpiókra, de sokkal kisebbek azoknál, és nincs méregtövisük. Ezek a fajok ragadozók, kicsiny ízeltlábúakkal táplálkoznak. Bár a legidősebb szárazföldi apró ízeltlábú állatok közé tartoznak, 25 ma élő családjuk közül mindössze 14-et ismernek a fosszíliákból, amelyek többsége az eocén korból származó európai borostyánokban maradt fenn.
Az ízeltlábúzárványokat tartalmazó darabokat egyébként évek óta publikálják a kutatók. Eddig előkerültek pókok, bogarak, darazsak, kétszárnyúak és csótányok zárványai is. Az ajkai kőszén más ősmaradványokban is rendkívül gazdag, ismert innen hatalmas mennyiségű puhatestű-fosszília, de gerincesek, köztük dinoszauruszok maradványai is.
A most leírt álskorpiózárvány pedig azért is különleges, mert a tudományra nézve új fajt képvisel, amelyet Ajkagarypinus stephani névre kereszteltek a kutatók. A névadás a lelőhelyre és Szabó István amatőr ősmaradványgyűjtőre utal, aki a zárványtartalmú ajkaitdarabot felajánlotta a tudomány számára.
Olvass tovább...
Forrás: MTI / Femina