Meghökkentő dolog feküdt a test mellett, felnyitották a 400 éve eltemetett tudós koporsóját Csehországban

Tycho Brahe egy igazi reneszánsz ember volt, leghíresebb a csillagászat tudományában alkotott életműve, de e mellett is rengeteg dologgal foglalkozott. Asztrológus, költő és író is volt. 1546-ban született Dániában, majd 1601-ben halt meg Prágában, a Cseh királyság központjában. Teljes neve amúgy úgy hangzott Dániában, hogy Tyge Ottesen Brahe, ejtése pedig megközelítőleg úgy hangzik, hogy tügo/tüge odeszen brá(e).

Kezdeteben jogásznak tanult, de amikor szemtanúja volt hazájában egy napfogyatkozásnak, utána eldöntötte, hogy csillagász lesz.

Később horoszkópokkal is foglalkozott, és megjósolta I. Szulejmán szultán halálát is. A csillagászat terén óriási áttöréseket ért el, amelyek rövid időn belül híressé tették őt Európában, nem is csoda, hogy a dán király figyelmét is felkeltette a munkássága. Később üstökösöket is észleltek, majd rájöttek, hogy azok a Holdon túlról jönnek. Ezzel pedig cáfolták például azt, hogy az üstökösök légköri jelenségek lennének, tehát hogy a Földön keletkeznének.

Később II. Rudolf német-római császár meghívását is elfogadta, és ez után telepedett le Prága mellett. 1601-ben halt meg, és a haláláról nagyon sok pletyka terjedt, többek között az is, hogy megmérgezték. Épp ezért évszázadokkal később a dánok szerették volna kinyitni a koporsóját, amelyre később engedélyt is kaptak. A koporsó felnyitással szerettek volna pontot tenni az ügy végére, amely Dániában évszázadok óta foglalkoztatta a közvéleményt.

A sír Prága Óvárosának Tyn nevű templomában volt, a sírban a tudós felesége feküdt vele. Ám miután kinyitották a sírt más csontokat is találtak benne, amelyek nem tartoztak egyikőjükhöz sem, illetve egy fanyelű seprűt is találtak, amelyről végül megállapították, hogy ez az eszköz akkor kerülhetett oda, amikor 1901-ben már egyszer felnyitották. Ráadásul a sír alatt azt is felfedezték a kutatók, hogy további sírok vannak, ez pedig meglepetéskén érte a tudósokat, de ezek feltárásához nem kaptak engedélyt.

A pletykák szerint megmérgezhették, míg más pletykák arról szólnak, hogy hólyagrepedés okozhatta a halálát, mivel nem mert felállni az asztaltól, ahol a császárral vacsorázott. Nem akarta megsérteni az udvari etikettet.

Találtak a szakállszőrzetéből vett mintákban higanyt, de nem olyan mennyiségben, amely megerősíthetné a mérgezés vádját. Így az utóbbi pletyka bizonyult igaznak, miszerint a tudós utána halt meg, hogy felrobbant a húgyhólyagja.

(Forrás: BBC, Múlt-Kor, Live Science)