Hadiflottával fizettek az oroszok az amerikaiaknak a Pepsiért, ezt tette a márka a sok tengeralattjáróval

A Pepsi kóla történetében egy rendkívül izgalmas és megdöbbentő epizód tárul elénk. A dolog 1959-ben kezdődött, amikor az USA és a Szovjetunió közötti kulturális kiállítások idején Richard Nixon alelnök és Nyikita Hruscsov szovjet vezető között heves szóváltás történt. A feszült pillanatokat követően Nixon felajánlott Hruscsovnak egy pohár Pepsi-t. Ez a kiemelkedő alkalom mindörökre emlékezetes maradt, hiszen ez volt az első eset, hogy egy szovjet vezető nyilvánosan megkóstolt egy amerikai terméket. A Pepsi ezt a különleges lehetőséget kihasználva, 1972-ben belépett a szovjet piacra.

Azonban az előttük álló kihívások jelentősek voltak, hiszen a Pepsi nem fogadhatta el a szovjet rubelt. Így támadt az ötlet, hogy a Sztolicsnaja vodkát cseréljék el a Pepsivel, így a Pepsi Amerikában és más országokban értékesítette a vodkát, és mindkét fél számára kimagaslóan előnyös megoldást jelentett ez a történet.

Azonban az üzleti megállapodások 1989-ben bomlottak fel. Az amerikai szankciók következtében, amelyek a szovjet termékeket érintették, beleértve a vodkát is, a Pepsi elveszítette a Sztolicsnaja elsődleges piacát. Emellett a Pepsi és a Szovjetunió között kötött szerződés is lejárt, ami új tárgyalásokat tett szükségessé.

A Pepsi vezérigazgatójának, Donald Kendall-nak, meglepő helyzetbe kellett helyezkednie a moszkvai tárgyalások során. A Pepsi 3 milliárd dollárt szeretett volna a szirupért cserébe, de a Szovjetunióban nem volt elegendő valuta. Ekkor a szovjetek egy hihetetlen ajánlattal álltak eléjük: egy teljes hadihajó-flottát kínáltak nekik. A Pepsi elfogadta az ajánlatot, és így hirtelen tulajdonosává vált 17 tengeralattjárónak, egy cirkálónak, egy fregattnak és egy rombolónak.

Bár a Pepsi rövid idő alatt megszabadult a hadihajóktól, ez a történet mégis egy vicces és izgalmas fejezetet jelentett a cég történetében. Megmutatta, hogy milyen kreatív megoldásokkal lehet előrukkolni egy tárgyalás során, és hogy a vállalatoknak milyen globális politikai szerepük lehet.

Forrás: historyskills