Kína császára és Egyiptom királya egy és ugyanaz volt? A történelem fontos részét hallgathatták el eddig

Kína sárga császára és Egyiptom Skorpiókirálya két megfoghatatlan figura az ókori múltból, akik a mítosz és a történelem közötti ködös világban élnek. Lehetséges, hogy ugyanaz a személy volt ez a kettő személy? Szenzációs elmélet, de egy kínai kutató szerint van rá bizonyíték.

Guang Bao Liu egy új, szakértői áttekintésre váró cikkében azzal érvel, hogy az ókori Egyiptom Skorpió I. néven ismert uralkodója volt az az alak, amelyet a kínai dokumentumok Sárga Császárként jegyeztek fel. Ez elég merész állítás, mivel az egyiptológusok még mindig meghatározzák a Skorpió király valódi kilétét. Vannak, akik még a létezését is vitatják. Hasonlóképpen a történészek vitatták, hogy a Sárga Császár története a valóságon vagy a mitológián alapul-e.

A kutató több bizonyítékra alapozza új elméletét. Először is azt mondja, hogy a Skorpiókirály egyesítette Felső- és Alsó-Egyiptomot azáltal, hogy legyőzött egy másik királyt. Hasonlóképpen, a kínai feljegyzések azt állítják, hogy a Sárga Császár legyőzte a Yan császárt. Mindennek időrendileg is van értelme. A Skorpiókirály az ókori Egyiptomot körülbelül 5200 évvel ezelőtt uralta, ami lazán illeszkedik a Sárga Császár 5000 éves civilizációjáról szóló kínai legendához.

Egyes történészek azonban úgy vélik, hogy a Skorpiókirály valódi történelmi személyiség volt, aki Kr.e. 3200 körül Felső-Egyiptom első igazi uralkodója lett.

Bárhogy is legyen, az egyiptomi történelemnek ez az időszaka hihetetlenül homályos, régészeti bizonyítékok és feljegyzések furcsa darabjai teszik össze. Más tudósok úgy vélik, hogy Narmer volt Egyiptom igazi egyesítője és az Első dinasztia megalapítója. A kutatók régóta vitáznak arról, hogy Narmer és a Skorpiókirály ugyanaz a személy-e.

A történelemkönyvek is hallgatnak az őrült egyiptomi fáraó borzalmas csapdájáról, ilyen embertelen volt az ókori istenkirály

Olvass tovább...

A Sárga Császár története azonban a történelem és a mítosz keveréke; rendkívül bonyolult tudni, mikor ér véget a fantázia és mikor kezdődik a tény. A legtöbb tudós manapság azzal érvel, hogy a titokzatos császár mitológiai alak, akinek kevés valóságalapja van.

A dolgokat nem teszi világosabbá ez a legújabb elmélet, amely minden bizonnyal felkelti a történészek érdeklődését is. Bármit is mond az érvelésről, az elmélet rávilágít arra, hogy a világ minden tájáról hány mítosz osztozik bizonyos archetipikus témákban. Gyakran előfordul, hogy két távoli ország el tudja képzelni saját, külön múltját, mégis meglepően hasonló történeteket idéz elő.