Nem csak az emberi szervezetnek lehet mélygyomros a műhús: a bolygónkra is veszélyes a megmentőnek szánt műkaja

A tenyésztett sejtekből származó hamburgerek és steakek termesztése a húsipar jövőjét jelentheti, de egy új elemzés szerint a laboratóriumban termesztett hús tömeges előállítása a jelenlegi technológiák segítségével jelentősen károsabb lehet a környezetre, mint a valódi marhahús. Jelenleg az állati sejt alapú húst (ACBM) csak nagyon kis mennyiségben és gazdasági veszteséggel állítják elő, bár az egyelőre szakértői értékelés nélküli tanulmány szerint a folyamat méretnövelése négyszer és 25-ször több károsanyag-kibocsátást eredményezhet, mint a globális marhahúsipar.

Biológiai Csernobil: halálos kór szabadult el egy szovjet laborból, évekig titkolták a szörnyűséget

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A tanulmány szerzői szerint "a beruházási dollármilliárdokat kifejezetten az ACBM ágazatra fordították azzal a tézissel, hogy ez a termék környezetbarátabb lesz, mint a marhahús". Bár igaz, hogy a laboratóriumban termesztett hús kiküszöböli a szarvasmarhatenyésztés föld-, víz- és antibiotikumigényét, a kutatók kifejtik, hogy a tenyésztett hús iránti érdeklődés nagy részét a szén-dioxid-kibocsátás pontatlan elemzései vezérelték.

A probléma szerintük az, hogy számos ilyen jelentés olyan technológiák felhasználásával modellezte az ACBM klímára gyakorolt hatását, amelyek vagy nem léteznek, vagy nem valószínű, hogy működni fognak. Az egyik gyakran idézett tanulmány például az ACBM-gyártás szén-dioxid-kibocsátását úgy becsülte meg, hogy a sejtek alapanyagául cianobaktérium-hidrolizátumot használt. A legutóbbi elemzés kutatói azonban kifejtik, hogy "ez nem olyan technológia vagy alapanyag, amelyet jelenleg állati sejtek szaporítására használnak, és nem is olyan, amely jelenleg közel áll a megvalósíthatósághoz".

Koronavírus: „ember által létrehozott, labóratóriumi szörnyeteg?”

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Más, sokat emlegetett jelentések megpróbálták elemezni az élelmiszeripari minőségű táptalaj-összetevőkkel előállított tenyésztett hús környezeti hatását. Jelenleg azonban az eljárás csak gyógyszeripari minőségű tápanyagkeverékekkel lehetséges, amelyeket sokkal magasabb szintre tisztítanak.

A kutatók szerint jelenleg ez a tisztítási folyamat okozza az ACBM előállításával kapcsolatos kibocsátások nagy részét. Különösen az endotoxinok - amelyeket a környezetben lévő baktériumok bocsátanak ki - eltávolítása elengedhetetlen a tenyésztett hús előállításához, mivel a tenyésztőközegben lévő kis mennyiségű ilyen toxinok is megakadályozhatják a sejtek szaporodását.

"Az állati sejttenyésztés hagyományosan olyan táptalajkomponensekkel történik, amelyeket az endotoxin eltávolítása/csökkentése érdekében finomítottak"

- írják a tanulmány szerzői.

"Ezeknek a finomítási módszereknek az alkalmazása jelentősen hozzájárul a gyógyszeripari termékekkel kapcsolatos gazdasági és környezeti költségekhez, mivel mind energia-, mind erőforrás-igényes".

Feltételezve a nagymértékben finomított termesztőközegek folyamatos használatát, a kutatók becslése szerint az ACBM minden egyes kilogrammja 246-1 508 kilogramm (542-3 325 font) szén-dioxid-kibocsátást eredményez. Ezen adatok alapján számításaik szerint a tenyésztett hús globális felmelegedési potenciálja négyszer és 25-ször nagyobb, mint a kiskereskedelmi marhahúsé.

E hatás nagy részét a növekedési közeg összetevőinek tisztításához kapcsolódó fosszilis tüzelőanyag-szükséglet okozza. A tanulmány szerzői szerint ez három és 17-szer nagyobb, mint a csont nélküli marhahús előállításához felhasznált mennyiség.

Kell a Burger Kinges-es műhús az ízlelőbimbóidnak?

Olvass tovább...

Olvass tovább...

E számítások alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy

"a közeljövőben az ACBM-termelés környezeti hatása valószínűleg nagyságrendekkel nagyobb lesz, mint a medián marhahústermelésé, ha az ACBM-termeléshez nagymértékben finomított növekedési közeget használnak".

Megoldást kínálva a szerzők azt javasolják, hogy a magasabb endotoxinszintet toleráló sejtvonalak kifejlesztése csökkentheti az energiaigényes tisztítási folyamatok szükségességét, ezáltal csökkentve a laboratóriumban termesztett hús környezeti hatását.

forrás: BiorXIV