Te tudtad, hogy miért sárga a vizeletünk? Végre fény derült a 150 éves rejtélyre

A legelismertebb tudósok több mint 150 évet töltöttek azzal, hogy kiderítsék, mi okozza a vizelet aranysárga színét, most azonban szerencsére felfedezték ennek az okát.

Azt, hogy sárga a vizeletünk nem más okozza, mint a bilirubin-reduktáz nevű enzim. A tudósok azonban most rájöttek arra, hogy a bélben lévő baktériumok által termelt bilirubin-reduktáz (BilR) nevű enzim okozza ezt az aranysárga színt. 

A testfolyadék kulcsfontosságú diagnosztikai eszköz az orvosok számára, mivel számos rendellenességet tár fel. A tudósokból álló csapat pedig most igazán figyelemre méltó áttörést ért el a vizeletünk színét előidéző enzim felfedezésével.

Hihetetlen felfedezést tett a NASA a Tejútrendszerről: ez átírja a galaxisunkról tett tudományos eredményeket

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Brantley Hall, a Marylandi Egyetem adjunktusa, aki a tanulmányt vezette, így nyilatkozott a felfedezés kapcsán:

Figyelemre méltó, hogy egy mindennapi biológiai jelenség olyan sokáig megmagyarázhatatlan volt, és csapatunk már nagyon izgatottan várta, hogy megmagyarázhassa ennek okát. Az a multidiszciplináris megközelítés, amelyet a laboratóriumaink közötti együttműködésnek köszönhetően tudtunk megvalósítani, kulcsfontosságú volt annak a fiziológiai rejtvénynek a megoldásában, hogy vizeletünk miért sárga színű

- idézte a szakember szavait a Daily Star.

A folyamat akkor megy végbe, amikor a vörösvérsejtek elérik életciklusuk végét és lebomlanak a májban. Ez pedig egy élénk narancssárga anyagot - bilirubint - hoz létre, amely a bélbe jut. Majd végül úgynevezett urobilinné alakul, egy sárga pigmentté, amely beszínezi a vizeletet.

A Holdraszállásról olyan kísérteties videó került fel a netre, amit még a NASA tudósai sem láthatták - a mesterséges intelligencia ismét óriásit alkotott

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A szakemberek szerint ez a felfedezés segíthet megértenünk a kapcsolatot a bélrendszerünkben zajló események és az egészségügyi állapotunk között is, például a sárgaság esetét szem előtt tartva. Így kiderült az is, hogy a sárgaság - amelyet a bőr és a szemek sárgása jellemez - akkor fordul elő, amikor a máj nem tudja eltávolítani a felesleges bilirubint a szervezetből. 

A tanulmány a Nature Microbiology folyóiratban jelent meg nemrégiben és már most hatalmas visszhangja van tudományos körökben.