Megtalálták Kleopátra sírját, de sosem nyithatják ki
Olvass tovább...
Volt egy korszak Egyiptomban, amikor nagyon különleges múmiák kerültek a sírokba és a föld alá.
Ha Egyiptomról és a piramisokról van szó, akkor a legtöbb embernek azonnal a múmiák, a fáraók és a különböző temetkezési szokások jutnak eszükbe, no meg persze a Szfinx. A legtöbb ember számára a szarkofágok világa pedig egyet jelent azzal, amit már nagyobb ívű filmekben, mint például A múmiában láttak, vagy éppen az általában illusztrációként is használt Tutanhamon-szarkofág az, ami bele is égett valószínűleg a retinánkba azonnal.
Ám kevesen tudják, hogy igazából nagyon sok korszak volt a múmiák művészetében is, és nagyon máshogy néztek ki például több ezer évvel Tutanhamon után ezek a szarkofágok, és maguk a múmiák is. Az egyik legkülönlegesebb művészeti forma a Fajjumi-múmiafestészet, amely onnan kapta a nevét, hogy igazából a Fajjumi-medencéből származik a legtöbb ilyen múmia.
Olvass tovább...
A Fajjumi-táblafestészet is nagyon híres, ez esetben pedig a múmiákra igazán megdöbbentő módon az arcuk került, tehát tudjuk, hogy akinek a testét magunk előtt látjuk, hogy nézhetett ki több ezer évvel ezelőtt. Ez egy nagyon bizarr, de nagyon is szép szokás volt az ókori Egyiptomban az i. u. 1. századtól kezdve. A Fajjumi-múmiaportrékból közel ezer maradt fent.
Igazából a bebugyolálásra használt stövetszalagokba illesztették be ezeket, és általában csak a fejet vagy a fejet és a mellkast ábrázolják ezek az alkotások. A művészeti trend pedig nagyon erősen görög-római hagyományokat követ. A kutatók azt is megállapították, hogy ez a hagyomány is két ágra válik, az egyikben temperát használtak a művészek, míg a másikban viaszfestést.
Körülbelül négy-ötszáz évig temetkezhettek ilyen múmiákkal az emberek Egyiptomban.
Olvass tovább...
(via LiveScience)