Te mit tennél meg, hogy kedvenced pár évvel tovább éljen? Íme a tudományos siker, feltalálták a gyógyszert, amitől tovább élhetnek négylábú kedvenceink

A kedvtelésből tartott kutyusok élete egy kiszámítható időpályát követ. Idővel a korábban az etető tálban elaludt, kajla kölyökkutyából fürge lábú kamasz lesz, aki telhetetlenül érdeklődik a világ iránt – mielőtt végül megszokja a felnőttkort, és kialakul egy megszokott kis rutin napi hosszú szunyókálásokkal a kedvenc fekvőhelyén és jól begyakorolt ​​köszöntő rituálé, amikor a gazdi hazatér.

De az évek előrehaladtával az ízületei megmerevednek, és a kis arcuk maszkosodni kezd. A nap, ami elkerülhetetlenül túl hamar elérkezik, elcsendesedik csóváló kis farka. Ez az a pont, amire egyetlen egy gazdi sincs felkészülve, és ami fájdalom végig kíséri az életünket.

„Amikor örökbe fogadsz egy kutyát, örökbe fogadod a szívfájdalmat” De az ő élettartamuk sajnos rövidebb, mint a miénk.”

Azonban, ha feltennénk a kérdést, hogy mit adna meg egy gazdi, hogy pár évvel meghosszabbítsa kedvence életét, szerintem a válasz egységesen az lenne, hogy bármit és mindent.

18 ezer éves kutyakölyök olvadt ki a jégből Szibériában, a tudósok megdöbbentő eredményeket találtak az őskutya gyomrában

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Az elmúlt években a tudósok olyan gyógyszereket kísérleteztek, meghosszabbíthatják kutyatársaink életét. Múlthét kedden a Loyal biotechnológiai vállalat bejelentette, hogy egy lépéssel közelebb került egy ilyen gyógyszer piacra dobásához. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszer, teljesítette a jóváhagyás követelményeit, amely egy gyorsított engedélyezési eljáráshoz szükséges.

A gyógyszer egyelőre nem áll az állattulajdonosok rendelkezésére, és az FDA-nak továbbra is felül kell vizsgálnia a cég biztonsági és gyártási adatait. Ám a jelenlegi feltételek szerint 2026-ban kerülhet forgalomba, az a gyógyszer, ami meghosszabbíthatja 4lábú gyermekünk életét azáltal, hogy gyorsít az időskorban lassuló anyagcsere folyamatokon.

Kíváncsian és izgatottan várjuk a fejleményeket.

Forrás: The New York Times