Megváltozott az egyik magyar vármegye neve? Sosem hallott történet egy erős helyesírási változásról

Magyarországnak ma 19 vármegyéje van, és a legtöbb iskolás is azonnal, álmából felriasztva tudja ezeket, őst, még azt is azonnal tudjuk, hogy ezeknek a vármegyéknek mely városok a központjaik, székhelyeik. Ez az alapműveltség része, ám nagyon érdekes az a kérdés, hogy történeti távlatból tudjuk-e, hogy nézett ki a magyar közigazgatás ikonikus egységének felosztása, mondjuk közvetlenül Trianon előtt, vagy éppen a 19. század derekán. Sőt, a 20. században is komoly változások történtek a megyéket illetően.

A vármegye manapság is a magyar közigazgatás alapvető egysége. Latinul comitatusként hívjuk. Érdekesség, hogy korábban, 1950 előtt a vármegye és a megye szavak szinonimák voltak, majd 1950-től a megye lett az elnevezés, ekkor ugyanis történt egy nagyobb változtatás a megyeszerkezetben. 1950 után csak történelmi kontextusban fordult elő már a vármegye kifejezés. 2023-tól a vármegye újra a hivatalos elnevezés a korábbi megyékre. A királyi vármegyerendszer alapjait amúgy szent István alatt fektették le.

Két nagyon komoly megyerendezés volt, az egyik még a 19. században, 1876-1877-ben. Ekkor alakult ki a 63 vármegyés felosztás, plusz Fiume, a magyar tengermellék, majd 1950-ben egy másik megyrendezés is történt, ekkor például több megyeszékhely is megváltozott, más városok kaptak központi szerepet egy-egy megyében.

Azonban megannyi érdekesség van még a magyar megyéket illetően, ilyen például Csongrád-Csanád vármegye neve, amely 2020-ban kapta vissza régi nevét a korábbi Csongrád helyett. Ennél is érdekesebb azonban Zala vármegye neve, amely igazából a nyelv standardizálásának következtében kapta ezt a nevet írásban, hiszen előtte Szala vármegyeként hivatkoztak rá. Zala megye és a folyó eredeti írása Szala volt, és csak a váltás hatására változott meg később. Mint a Nyest írja, akik a Szalai vagy Szalay nevet viselik, az eredeti formát őrzik. Érdekes megfigyelni a vármegyében is a zala és szala előtagok változását, hiszen Szalafő esetében például a régi elnevezés érhető tetten.

Hogy miért történhetett ez?

Nyelvünk nem jelölte külön a z és az sz hangokat. Az is érdekesség, hogy az ómagyar korban mind az sz, mind a z hangot általában z betűvel írták, később azonban fordult a dolog, a latin például nem jelölte a z hangot.

Nagyon sok forrásban, ha olvassuk épp ezért Szala vármegye szerepel, de ti most már tudni fogjátok, hogy mi áll a betűváltás hátterében.