Íme a valós ok, hogy a NASA miért nem küldött embert a Holdra 50 évig

Az 1960-as és '70-es évek Apollo-küldetésének űrhajósai sziklákat gyűjtöttek, fényképeket készítettek, kísérleteket végeztek, zászlókat tűztek ki a Holdra, majd hazajöttek. De ezek a leszállások nem teremtettek tartós emberi jelenlétet a Holdon. Több mint 50 évvel a legutóbbi legénységi holdraszállása után rengeteg okot tudnánk felsorolni, hogy az embereket visszavigyék a Holdra, ahol akár tartósabban is maradhatnának.

A NASA megígérte, hogy hamarosan újra láthatunk amerikai űrhajósokat a Holdon – talán legkorábban 2025-ben, az Artemis nevű programban , amelynek része lesz az első nő, fekete űrhajós és kanadai, aki megérintheti a Hold felszínét. Jim Bridenstine, a NASA korábbi adminisztrátora, aki a Trump-kormány idején vezette az ügynökséget, azt mondta, hogy nem tudományos vagy technológiai akadályok akadályozták meg az Egyesült Államokat abban, hogy ismételten leszálljon a Holdra. "Ha nem lenne politikai kockázat, most a Holdon lennénk" - mondta Bridenstine egy riporterekkel folytatott telefonbeszélgetésen 2018-ban. "

A NASA megmentette az emberiséget, sikeresen visszavertek egy aszteroidát, ami pusztulást hozhatott volna a bolygóra

Olvass tovább...

"A politikai kockázatok akadályozták meg, hogy ez megtörténjen" - mondta Bridenstine. "A program túl sokáig tartott, és túl sok pénzbe kerül ."

Kutatók és vállalkozók régóta szorgalmazzák egy legénységgel rendelkező bázis létrehozását a Holdon – egy holdi űrállomást. "A következő logikus lépés egy állandó emberi kutatóállomás létrehozása lenne a Holdon. Egy holdbázis távoli űr küldetések üzemanyag raktárává fejlődhetne, ami megkönnyítené a Marsra jutást és megfejthetné a Föld és a Hold létrejöttével kapcsolatos régóta fennálló tudományos rejtélyeket.

Sok űrhajós és más szakértő azonban azt állítja, hogy a legnagyobb akadályok az új legénységgel rendelkező Hold-küldetések megvalósításában banálisak és kissé lehangolóak.

Bármely űrrepülési program bevált akadálya, különösen az embereket érintő küldetések esetében, a meredek költség. A NASA 2023-as költségvetése 25,4 milliárd dollár, és a Biden-kormányzat arra kéri a Kongresszust, hogy ezt 2024-re 27,2 milliárd dollárra emelje.

Ezek az összegek magasnak tűnhetnek, azonban, ha az összes NASA részleg összeg dolgozója és projektje között elosztjuk, máris nem olyan sok.

Bennem mindig felmerül a kérdés, hogy nem juthat pénz vagy akár külső befektetői tőke egy olyan utazásra, amiben még mindig nem hisz az emberiség nagy része. Vajon, ha élőben közvetítenének egy Holdra szállást ki fizetne be egy minimális díjat? Úgy gondolom, több milliárd embernek megérne egy kisebb összeget, ha láthatnák a Holdra szállást és akkor így máris meg lenne a költség az utazásra, de biztos vagyok benne, hogy sok milliárdosnak megérné a vagyona egy részét, hogy részt vegyen egy ilyen küldetésben. Na ezért nem hittem soha az anyagi akadályokban, amelyre hivatkozik az amerikai kormány az elmúlt 50 évben.