Furcsa koponyára bukkantak a piramis belsejében, az elveszett város ékessége izgalmas titkokat rejt

Régészek egy 3000 éves, titokzatos piramist fedeztek fel Közép-Ázsia sztyeppéin. A Karazhartas piramis néven ismert emlékművet a közép-kazahsztáni Karaganda régióban, a Taldy folyó mentén végzett ásatások során találták meg. A piramist a Begazy-Dandibay kultúra építette, amely történelmileg a Késői Bronzkorban jelent meg Közép-Kazahsztánban. Ez a kultúra főként az állattenyésztésre alapuló közösségekből állt. Ezek a közösségek viszonylag magas szintű gazdasági jólétet értek el a szerte Euráziába kiterjedő fémkereskedelemnek köszönhetően. A fémexportból származó magas nyereségek új arisztokratikus osztályt hoztak létre a Begazy-Dandibay közösségekben.

A Karazhartas piramis mauzóleumként épült, az arisztokratikus osztály egy tagja számára. Tudósok szerint a piramis a Begazy-Dandibay kultúra egyik legfeltűnőbb emlékműve. Az ásatásokat a Karaganda Egyetem Sary Arka Archeológiai Expdíciója végezte. A kutatók azt találták, hogy a szerkezet egy négyzetes piramis alakú mauzóleum, amely lépcsőszerűen épült. A mauzóleum, amelyben egy temetőkamra található, kb. 20 méter széles és 30 méter hosszú és tetőpontján kb. 1,5 méter magas.

Az óriási kő mauzóleumok régészeti ásatásait a Begazy-Dandibay kultúra régiójában 1933-ban kezdték. Azóta több piramisos temetőt fedeztek fel a Taldy-folyó völgyében, amelyben nagy vezetőket temettek.

A Karazhartas piramisban végzett vizsgálatok során egy gránitkövekkel körülvett szarkofág szerkezetet azonosítottak, amelyet a temetőkamrában találtak. A szarkofágban a régészek egy helyi uralkodóhoz tartozó koponyát találtak.

A temetőkamra egyik felső részében az archeológusok egy bronz lövedékes nyilat és egy rejtélyes agyagedénydarabot fedeztek fel. Végül, állati csontokat, amelyeket gyakran használtak a sztyepi törzsek hagyományos ceremóniáiban, találtak a temetőkamrában és a piramis lépcsőszakaszainak különböző részein.

Forrás: ancientpages