Holdra szállnak a magyarok? Farkas Bertalannál is messzebbre juthatunk a HUNOR programmal

Magyarország kis ország, óriási ambíciókkal, amire meg is van minden alapunk, hiszen elképesztő teljesítmények szülőföldje a miénk, elég csak a C-vitamin felfedezésére, Hollywood megalapítására, a színes TV-re, a dinamóra, vagy a szívhang-monitoring eszközök fejlesztésére gondolni. Meg hát: golyóstoll és rubik-kocka.

Éppenséggel az űrkutatásban sem vagyunk teljesen járatlanok, habár 2021-ben sokakat meglepett a hír, hogy Magyarországnak űrstratégiája van, aminek elsődleges feladata kiaknázni a hazai kutatói hálózatban és az egyetemi hálózatban rejlő tartalékokat, és visszakerülni az űrrepülés világtérképén a minket megillető helyre.

Hol is van Magyarország helye az Űrkutatásban?

Kevesen tudják, de Magyarország már 1946-ban belevágott az űrkutatásba, mikor Bay Zoltán és csoportja holdradar-kísérleteket kezdett végezni Budapesten. Azóta már van saját műholdas technológiánk, az OEREP-1 műhold az egyik alapja a hazai űrtechnológia fejlesztésének és tesztelésének, miközben nagyon nagyon erősek vagyunk a különféle asztrofizikai és csillagászati kutatásokban is (ezek közül nem egy bejárja azért a magyar sajtót), és hazánk területén rengeteg űrtudománnyal foglalkozó szervezet és egyesület működik.

Farkas Bertalan neve persze üstökösként emelkedik ki, hiszen 1980-ban ő volt az első magyar űrhajós, aki eljutott az űrbe, ahol különféle tudományos kísérleteket kellett elvégeznie. És bár a Szovjetunió elvesztette az űrversenyt, ezek a kutatások ma is hozzájárulnak a tudomány- és az űrtechnológia fejlesztéséhez.

Mindez nem puszta hóbort, ami a hidegháborús versengésből maradt ránk, a hétköznapjainkra is alapvető hatást gyakorolnak azok a tudományos felfedezések, műszerek, melyek az űrkutatás révén megvalósul, gondoljunk csak a telekommunikációra, az időjárás-előrejelzésre, vagy a modern orvoslásra.

Magyarok vagyunk, rettegjenek a holdlakók!

A Magyar Űrhajós Program (HUNOR) még 2023 márciusában jelentette be, hogy lezárult az a kiválasztási folyamat, melynek során négy férfi elkezdi munkáját a űrprogramban. Ők azok, akiket egészségügyileg és mentálisan is alkalmasnak találtak a feladatra, közülük a legjobb 2024 végén, 2025 elején a Nemzetközi Űrállomáson végezhet tudományos munkát. A névsor jelenleg a következő:

• Szakály András
• Kapu Tibor
• Cserényi Gyula
• Schlégl Ádám 

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős  miniszteri biztos asszony friss bejelentése szerint a négy jelölt közül ketten az Egyesült Államokban fogják folytatják a kiképzést, tehát folytatódik a szelekciós folyamat. De hogy pontosan melyikük fog bent maradni, az majd csak év végén fog kiderülni.

Mindez meglehet, kis lépés a világnak, de nagy lépés Magyarországnak.

Először volt egy űrhajósunk, nemsokára lesz kettő, és a végén ki tudja? Talán még a Hold felszínéről is magyar huszárok csizmái verik fel a port!