A Titán első merülésénél túlvilági hangok figyelmeztettek a tragédiára
Olvass tovább...
A 35 halott miatt a tragédia a léghajózás korának végét is jelentette.
Anno 1937 májusában egy súlyos tragédia borzolta fel a közvéleményt, amire sokan már nem is emlékeznek. A Hindenburg egy német utasszállító léghajó volt, ami kigyulladt és megsemmisült, amikor az Egyesült Államok New Jersey állambeli Lakehurstnél próbált kikötni.
Magát a léghajót a német Ferdinand von Zeppelin gróf találta fel az 1890-es évek végén, és az első sikeres repülést 1900. július 2-án hajtotta végre Friedrichshafenben. Zeppelin léghajói hamarosan népszerűvé váltak Németországban, és katonai és polgári célokra is használták.
Olvass tovább...
A Hugo Eckener által vezetett Zeppelin-társaság egy interkontinentális utasszállító léghajóflotta felépítését tűzte ki célul. Az első ilyen léghajó a Graf Zeppelin volt, amely 1928-ban készült el, és számos rekordot felállított, többek között az első körülrepülte a Földet. A Graf Zeppelin után az LZ 129 Hindenburg névre keresztelt léghajót építették meg, amely testvérhajójával, az LZ 130 Graf Zeppelin II-vel együtt a legnagyobb ember alkotta szerkezet volt, amely a levegőbe emelkedett.
A Hindenburg hossza 245 méter volt, az átmérője pedig 41 méter. Ezt nehéz elképzelni, de 199 ezer 973 köbméter gáz befogadására volt képes. Legnagyobb sebessége 135 km/h volt, de tartósan 125 km/h-val tudott haladni. A Hindenburg rendszeresen szállított utasokat az Atlanti-óceánon keresztül Európa és Amerika között, és a nemzetiszocialista propagandában is fontos szerepet játszott.
Olvass tovább...
A Hindenburg tragédiájának pontos oka máig vitatott. A legelfogadottabb elmélet szerint a balesetet egy statikus elektromosság okozta szikra váltotta ki, amely meggyújtotta a hidrogént, amellyel a léghajót feltöltötték. A hidrogént eredetileg héliummal akarták helyettesíteni, de az Egyesült Államok nem adott engedélyt annak exportjára Németországba.
A baleset napján a Hindenburg Frankfurtból indult el New Yorkba, ahonnan Lakehurstbe kellett volna továbbrepülnie. A léghajó azonban késve érkezett meg, mert a rossz időjárás miatt kénytelen volt körözni a bázis felett. Amikor megpróbált kikötni, egy hatalmas lángcsóva tört ki a léghajó hátuljából, és másodpercek alatt elborította az egész szerkezetet. A fedélzeten tartózkodó 97 emberből 35 halt meg aznap.
A Hindenburg katasztrófája nemcsak a léghajózás korának végét jelentette, hanem a repülés jövőjét is befolyásolta. A baleset után az emberek elvesztették bizalmukat a léghajókban, és inkább a repülőgépeket választották, aminek alaposa beindult a fejlődésük, és persze meghozott egy új kort is.