A Marson lehet az emberek „pusztították” ki az életet – a NASA nagy baklövést csinált, ha tényleg így van

Sokan valószínűleg már nem emlékeznek a NASA Viking programjára, mivel azóta azért már sokkal érdekesebb dolgok is történtek a Mars bolygó körül. Ez az első küldetés volt, amellyel a NASA sikeresen leszállított egy űrszondát a Mars felszínére.

A Viking 1, és Viking 2 fényképeket készített a Mars felszínéről, valamint tudományos adatokat gyűjtöttek. Az űrszondák három biológiai kísérletet is végrehajtottak, amik az élet jeleit keresték a vörös bolygón.

A program nagy sikert aratott, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megalkossuk az eddigi legtöbb ismeretünket a Marsról, de egy német kutató ezt kicsit másképp látja.

Dirk Schulze-Makuch, a Berlini Műszaki Egyetem bolygók lakhatóságával és asztrobiológiájával foglalkozó tudósa a nyilvánosságra hozott egy tanulmányt, amiről a BigThink számolt be. A kutató szerint elképzelhető, hogy ötven évvel ezelőtt felfedeztük a Marson az életet, de ezt akaratlanul megsemmisítettük.

A viking leszállóegységek kis mennyiségű klórozott szerves anyagot azonosítottak, amelyekről kezdetben azt hitték, hogy a Földről származnak. A későbbi küldetések azonban igazolták a natív szerves vegyületek jelenlétét a Marson, bár klórozott formában.

Dirk Schulze-Makuch elmondta, hogy marsi élet úgy alkalmazkodhatott a száraz környezethez, hogy sós kőzetekben élt, és közvetlenül a légkörből szívta fel a vizet. A viking kísérleti, amelyek során vizet adtak a talajmintákhoz, túlterhelhették ezeket a potenciális mikrobákat, ami a pusztulásukhoz vezetett.

Mivel a Föld egy vízbolygó, ésszerűnek tűnt, hogy a víz hozzáadása arra késztetheti az életet, hogy megmutassa magát a rendkívül száraz marsi környezetben. Utólag lehetséges, hogy ez a megközelítés túl sok volt a jóból. A NASA bár az életet kereste, de előfordulhat, hogy így nagy baklövést csinált.

„Fel kell tárnia a potenciális élőhelyeket a Marson, például a Déli-Felföldön, ahol az élet fennmaradhat a felszínhez közeli sós kőzetekben. Lehet, hogy fúrás nélkül is hozzáférhetünk ezekhez a sziklákhoz - ez hatalmas előny a mérnöki komplikációk és a költségek szempontjából. Alig várom, hogy egy ilyen küldetés elinduljon”

- mondta a kutató, aki persze bízik benne, hogy még valamit felfedeznek a vörös bolygón.

Sok tudós nem feltételezi, hogy aktív életet találnak a bolygón, de arra nagy esély van, hogy az egykori élet nyomaira rábukkanjanak. Jelenleg a NASA Perseverance roverje is azon van, hogy erre bizonyítékot találjon.

Azt, hogy embert is küldjünk a Marsra, azt a NASA 2030-ban tartja megvalósíthatónak.