Földönkívüli maradványra bukkanhattak az óceánban, a tudósok ledermedtek a döbbenettől

Egyes kutatók évtizedek óta spekulálnak arról, hogy az első csillagközi meteorok maradványai találhatók a Csendes-óceán alján. Úgy tűnik, most egy kutatócsoport megtalálhatta ezeket az égitesteket. A Csendes-óceán mélyén, mintegy 1,6 km mélyen, egy különleges fekete-ezüst jelenségre lehettek figyelmesek az iszapban. Amolyan foltos fémteste van, hosszú köldökzsinórja, így leginkább egy rájára hasonlít. Ez a világ első csillagközi horga – egy olyan szerkezet, amit a Harvard egyik fizikusa tervezett és vetett be.

Avi Loeb négy évvel ezelőtt egy másik furcsa objektumra gondolva tervezte ezt a szerkezetet. Egy szivar alakú üstökösről mintázta, ami 2017 őszén suhant el bolygónk mellett. Az égi jelenség 600 000 évet utazhatott a világűrben, hogy elérje a bolygónkat, így ez volt a Föld első ismert csillagközi látványossága.

Az űrkutatás legalább annyira izgalmas, mint a mélytengeri világ megismerése. Mind a két területről igencsak csekély ismereteink vannak. Loeb ezt a két tudományterületet most úgy kombinálja, hogy az égből lepotyogó égitestek maradványait szerinte is az óceánok mélyén kellene keresnünk. Persze önmagában egy égitest valamely része is izgalmas kutatási tárgy lehet. De ebben az esetben egy olyan meteoritról van szó, amely lehet, hogy egy másik naprendszerből érkezett. Egyébként a szivar alakú üstökös is brutálisan sok időt utazott az űrben, amíg megérkezett hozzánk, így a legújabb egyetemi hallgatókból is álló csapattal együtt vizsgált jelenségnél sincs kizárva, hogy iszonyatos távolságokat járhattak be azok a kozmikus utazók, amik aztán vizeink mélyén landoltak.

Kitálalt az ufókról a kutató: 90 éve hazugságban élünk, már rég itt vannak a Földön az idegenek?

Olvass tovább...

Loeb tudományos felfedezése éppen azért ennyire jelentős, mert ha a most vizsgált égitest maradványait sikerül az óceán mélyéről kibányászni és kiderül, hogy valóban egy másik Naprendszerből került ide hozzánk, akkor valami olyasmit vizsgálhatunk, amit előtte még soha.

Loeb optimista ennek ellenére és azt tervezi csapatával, hogy a talált rögöket a Harvard College Obszervatóriumába viszik további vizsgálatra. Fantáziája azért messzire szaladt a tudósnak, mert alternatív megoldásként azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a rögök nem maguktól keletkeztek – hanem esetleg intelligens idegenek készítették őket. Noha a tudomány már többször bebizonyította, hogy sokszor az is lehetséges, amit korábban lehetetlennek képzeltünk.