Azonnali termékcserére ösztönöz Samsung, rögtön váltsd le a készüléked, ha nem ilyet vásároltál

A reklámot a Samsung követte el az emberiség ellen és a két reklámstratégiából határozottan az egyik mellett tette le a voksát.

Ez az én szerény véleményem szerint reklámot, legalábbis maradandó reklámot csinálni kétféleképpen érdemes: vagy legyen annyira szép, jó, megható, hogy biztosan emlékezz rá, sőt, mutogatod, küldöd másoknak is. A másik változat ennek az ellenkezője, amikor valami annyira rossz és olyan fülbemászó, hogy lehetetlen elfelejteni. Ezzel pont ugyanazt csinálod, mint a jó reklámmal, csak más szöveggel küldöd tovább.

14 éves Ronaldinho „kapufázós”, rekordot döntő reklámja

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Nem mondom el, hogy szerintem ez melyik kategória, mindenki döntse el saját maga.

A történet gerince nagyon egyszerű: egy sorháznyi ember lázad fel a régi, meglévő televíziós készüléke ellen és dalban mondja el azt, hogy a váltás immáron elkerülhetetlen.

Először egy házaspár dönti el, hogy elég volt a régi készülékből és ejtik ki az ablakon az őskövületet, őket egy rendkívül fitt bácsi követi, aki már agresszívebben, a szobából kihajítva szabadul meg a koros eszköztől, a felesége beleegyezésével kísérve.

A selejtezést mindkét pár vidáman üdvözli, megkönnyebbülve mosolyognak, hogy végre meghozták ezt a nagy döntést.

A következő képkockánál már a kezükben az új készülékkel jelennek meg, akár az elégedett vásárlók enciklopédia szócikkhez is be lehetne őket tenni.

Őket követi a másik házaspár, hasonló örömmel, majd pedig az egész utca.

Ezután pedig már elégedetten kuckóznak a kanapén a párok, az új tévé előtt.

Ja igen, a legjobbat a végére hagytam. Mindezt énekelne, musical formában tetszik. Kihagyhatatlan.

A reklámot teljes hosszában itt tudod megnézni, minden másodperce érték és arany, visszatekerni, megállítani nyugodtan ér:

Neked hogy tetszett a reklám? Van olyan, ami neked is menthetetlenül megragadt a fejedbe és napokig, vagy akár hetekig nem tudtad onnan kiverni, vagy amire még évek múltán is néha-néha rákeresel, egy jó nevetés, vagy szörnyülködés erejéig?