Sokkoló jövő vár ránk, hamarosan gyárakban készülhetnek az emberek

A modernkori tudomány fejlődése rengeteg problémára kínált már megoldást, azonban óhatatlanul akadnak árnyoldalai is. Vannak olyan technológiai újítások, vagy felfedezések, melyek öröm helyett inkább ijedtséggel és gyanakvással töltik el az embereket. Közéjük tartozik az is, amelyről a napokban adtak hírt.

Az emberi fejlődés legkorábbi szakaszainak megértése mindig is nagy kihívást jelentett a tudósok számára. Most azonban egy új fejezet nyílik ebben a kutatási területben: először hoztak létre mesterséges emberi embriókat laboratóriumi körülmények között, állítják a kutatók.

A Cambridge-i Egyetem és a Caltech fejlődésbiológusa, Magdalena Żernicka-Goetz professzor jelentette be ezt a tudományos mérföldkőnek számító hírt a Nemzetközi Őssejt Kutató Társaság 2023-as éves találkozóján. Az eredményeket még nem publikálták lektorált formában.

Az úgynevezett szintetikus embriók az emberi fejlődés legkorábbi szakaszait képviselik, és petesejt, illetve hímivarsejtek nélkül, őssejtekből hozták létre őket. Ezek a struktúrák természetesen még nem tartalmaznak agyat vagy szívet, de magukban foglalják azokat a sejteket, amelyek szükségesek a méhlepény, illetve magának az embriónak a további fejlődéséhez.

A programban résztvevő tudósok igyekeztek mindenkit megnyugtatni, hogy a kutatás nem a laboratóriumban növesztett babák létrehozásáról szól, hanem arról, hogy betekintést nyújtson az emberi fejlődés olyan szakaszába, amelyről eddig nagyon keveset tudtunk. A jelenlegi törvények szerint az emberi embriókat legfeljebb 14 napig lehet laboratóriumban tenyészteni. Ezt követően van egy időablak, amikor a fejlődésbiológiai kutatások korlátozottak, mert a tudósok csak később tudják folytatni a nyomon követést, például a terhességi ultrahangok és az adományozott embriók tanulmányozásával. Reményeik szerint a szintetikus embrió technológia segíthet áthidalni ezt a holtsávot.

A szintetikus embriók létrehozásának tudományos mérföldköve azonban komoly etikai és jogi kérdéseket vet fel. Az egyik alapvető probléma az, hogy mennyire hasonlóak ezek a struktúrák a természetes embriókhoz. Robin Lovell-Badge professzor, a Francis Crick Intézet őssejtbiológiai és fejlődésgenetikai vezetője így nyilatkozott a kérdésről:

"A kutatás mögötti szándék jól láthatóan az, hogy ezek a modellek nagyon hasonlóak legyenek a normál embriókhoz, ebben az esetben viszont valójában ugyanúgy is kellene kezelni őket. Jelenleg a törvényekben nem így van, az emberek pedig aggódnak emiatt".

A szintetikus embriók alkalmazása a kutatásban új kérdéseket vet fel. Ha ezek a struktúrák nem egyenértékűek az emberi embriókkal, vagy ha korlátozni lehet a fejlődésüket, hogy ne szerezzenek bizonyos, a jogi és etikai személyiséggel összefüggő jellemzőket, akkor potenciálisan hasznosak lehetnek olyan kutatásokban, amelyek jelenleg túl kockázatosnak minősülnek az emberi embriók használatához.

Az állatokban végzett hasonló kutatások eredményei vegyesek. Amikor a majom szintetikusan létrehozott embrióit beültették majom méhbe, a legtöbb nem tapadt meg sikeresen, és azok, amelyek igen, azok sem fejlődtek életképes magzattá. A szintetikus egér embriók ennél tovább fejlődtek, már a szív és agy kezdeményei is elkezdtek kialakulni náluk, mielőtt elpusztultak.

Lovell-Badge professzor szerint még nem teljesen világos, van-e biológiai ok annak, hogy ezek a struktúrák nem fejlődhetnek egy bizonyos pontnál tovább, vagy ezek a problémák pusztán technikai akadályok miatt merültek fel, amelyeket elméletileg le lehetne küzdeni.

A kutatások gyors üteme és a jogszabályok lassú változása közötti ellentmondás azt jelenti, hogy sürgősen szükség van a szabályozók beavatkozására, hogy világosan meghatározzák, pontosan milyenek ezek a szintetikus embriók - jogi értelemben - és hogyan használhatók fel.