Óriási víz alatti robbanás nyomaira bukkantak, az igazi meglepetés akkor jött, amikor meglátták mi lapul a kráterben

A tudományos kutatások világában az a legszebb, hogy soha nem érünk a történet végére, mindig lesznek újabb és újabb felfedeznivalók, amelyek izgalmas fejezetet nyithatnak ebben a csodálatos, végtelen történetben. A norvég Barents-tengerben található Bjørnøya, vagyis Medve-sziget közelében a közelmúltban sikerült kutatóknak rábukkanni egy apró, de annál különösebb, metánt és iszapot lövellő tenger alatti vulkánra.

A vulkán, amelyet Borealis Mud Volcano, vagyis Északi Iszapvulkánnak neveztek el, egy hatalmas kráterben helyezkedik el, amely valószínűleg az utolsó jégkorszak végén bekövetkezett nagy metánrobbanás következtében alakult ki. Ez a vulkán mindössze a második ilyen jellegű, amelyet valaha is felfedeztek a norvég vizekben.

Az iszapvulkánok különleges geológiai struktúrák, amelyek a tengerfenék folyamatos folyadék- vagy gázkitöréseinek eredményeként jönnek létre. Stefan Buenz, a Tromsøi Északi Egyetem professzora szerint az új metánforrások felfedezése olyan, mintha rejtett kincseket találnánk. Minden alkalommal, amikor a tengerfenékre merülnek, úgy érzik, hogy csak most kezdik megérteni a metánforrások rendszereinek nagyszerű és hihetetlen sokféleségét.

A frissen felfedezett Északi Iszapvulkán csupán két és fél méteres magasságával, illetve hét méteres átmérőjével kifejezetten aprócska. A vulkán egy sokkal nagyobb kráterben található, amely 300 méter széles és 25 méter mély, és minden bizonnyal egy hatalmas metánkitörés eredményeként alakult ki 18,000 évvel ezelőtt. A kutatók május 7-én fedezték fel egy távirányítású rover segítségével, amely felvételt készített a vulkánról, amint folyamatosan folyadékot és a metánt pöfög elő a föld belsejéből.

A kutatók becslése szerint a tengerfenéken található iszapvulkánok száma világszerte több ezer lehet, de nagyon nehéz őket észrevenni és feltérképezni. Korábban a Håkon Mosby névre hallgató hasonló képződményt sikerült felfedezni a norvég vizekben. A Bergen Egyetem Geobiológiai Központja szerint a vulkán egy kilométer széles és 1250 méter mélyen helyezkedik el a tengerfenéken, Svalbard déli részén.

A szakértők szerint ezeknek a különös geológiai formációknak a tanulmányozása komoly segítséget jelenthet az emberiség számára a Föld korábbi környezeti viszonyainak megértésében, illetve más bolygók vizsgálatában is.

Az Északi Iszapvulkán felfedezése tehát nem csupán a geológiai számára jelent fontos mérföldkövet, hanem hozzájárulhat a Föld múltjának, jelenének és jövőjének jobb megértéséhez is. A metán, mint üvegházhatású gáz szerepe a globális felmelegedésben régóta ismert, így a metánt kibocsátó vulkánok tanulmányozása kulcsfontosságú lehet a klímaváltozás hatásainak jobb megértésében is.

A felfedezés rávilágít arra is, hogy mennyi mindent nem tudunk még a tengerfenékről, a Föld legkevésbé feltárt területéről. Minden hasonló felfedezés kérdések sorát veti fel és új lehetőségeket nyit meg a tudomány számára. Vajon hány másik, még felfedezetlen iszapvulkán rejtőzik a tengerfenéken és ezek milyen hatással vannak a tengeri ökoszisztémákra és a globális klímára?