Furcsa jelek borítják a 3 milliárd éves gömböket, ősi civilizáció alkotásai, vagy csak a természet játszik velünk?

Az emberiség történelmében mindig is hangsúlyosan volt jelen a kíváncsiság és a felfedezés iránti vágy. Ez hajthatta azokat a kutatókat is, akik egy dél-afrikai bányában nagyon különleges és rejtélyes tárgyakra bukkantak. A Klerksdorp gömbök furcsa képződmények, melyeket 3 milliárd éves kőzetben találtak és első ránézésre megtévesztően olyanok, mintha ősi krikettlabdák lennének, varrat-szerű vonalakkal a közepükön. Nem csoda, hogy nagyon sok ember egyből ősi idegenekről, vagy éppen elfeledett civilizációkról kezdett suttogni velük kapcsolatban.

Megdöbbentő felfedezés a naprendszerben: hatalmas dologra bukkant az űrben a James Webb űrteleszkóp

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A Klerksdorp gömbök a pirofillit nevű ásványban találhatóak, melyet Dél-Afrikában bányásznak. A gömbök különös, mesterségesnek ható megjelenése miatt sokan úgy gondolták, hogy ezeket csak egy fejlett civilizáció, vagy akár földönkívüliek készíthették. Az 1980-as években tovább fokozta a rejtélyes tárgy körüli őrületet egy múzeumi vezető, aki azt állította, hogy a gömbök saját maguktól forognak egy rezgésmentes vitrinben.

Az áltudományok hívei számára nem is kellett ennél több. Szerintük ezek megdönthetetlen bizonyítékát jelentik a mesterséges eredetnek. A gömbszerű tárgyakról szóló elméletek 2006-ban végül felkeltették a geológus Bruce Cairncross figyelmét is, aki próbált racionális magyarázatot adni azok eredetére.

Cairncross szerint a gömbök a Dominion csoport nevű geológiai képződményben találhatóak. Ezek konglomerátumból állnak, melyre vulkanikus láva rétegek rakódtak. Nagy nyomás és hő hatására a vulkanikus kőzetből olyan pirofillit lett, ami a napvilágra került Klerksdorp gömböket rejti. A fellelt formációkat úgynevezett konkrécióknak hívják, azaz olyan gömb, vagy ellipszis alakú tárgyak, melyek a befogadó kőzettől eltérő ásványokból állnak és igen gyakoriak, világszerte több ezret találtak már belőlük.

6000 éve pokoli tűz perzseli a hegy gyomrát, de nem vulkánról van szó

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A gömbök a kőzetben lévő apró ásványi szemcsék körül alakulnak ki, olyan oldatban, mely vasat, kalciumot és más elemeket tartalmaz. Mivel a gazdakőzet minden irányban egyenletesen textúrájú, a konkréció szabadon növekszik minden irányban, így alakítva ki a tökéletes gömb formát. Ha az oldat mozog, vagy az azt körülvevő kőzet nem azonos állagú minden irányban, a forma torzulhat.

A gömbökön látható vonalak a gazdakőzet nyomait hordozzák, mely hosszú idő alatt, rétegről rétegre épült fel, így hozva létre a rétegzett hatást. A furcsa tárgyak állítólagos forgásának rejtélyét a Klerksdorp Múzeum, melyről a nevüket is kapták, vezetője magyarázta meg:

„Néhány évvel ezelőtt, egy újságíró látogatása során visszahelyeztem a gömböt az eredeti helyére, egy üveg polcra, ő pedig egyszerűen kiszínezte a dolgokat kicsit, próbálva valami szenzációt kreálni a történethez.”

R Marx még azt is hozzátette, hogy:

„Formájából adódóan teljesen természetes, ha egy kicsit forog, főként, hogy a közelben zajló bányászati tevékenységek miatt sok apróbb földrengés tapasztalható a környéken.'"

A Klerksdorp gömbök tehát természetes geológiai képződmények, amelyek a Föld hihetetlenül hosszú történetének tanúi. Bár sokan szeretnének hinni a földönkívüli eredetben vagy az ősi civilizációkban, a tudományos magyarázat sokkal egyszerűbb és helytállóbb. A gömbök a természet csodálatos képességét mutatják be, hogy létrehozzon olyan formákat és struktúrákat, amelyek első pillantásra talán mesterségesnek tűnhetnek.