Az Antarktiszon elszenesedett maradványokat találtak, itt a bizonyíték arra, hogy egészen más világ létezett itt még évtizedekkel ezelőtt

Az Antarktisz az egyik legtitokzatosabb kontinens, amit a legkésőbb fedeztek fel a Földön, ha történelmi léptékben nézzük, olyan, mintha pillanatokkal ezelőtt történt volna a felfedezés. Bár ez is fura fogalom, hogy felfedezték, mivel valószínűleg már ez előtt is lépett ember a területére, mégis körülbelül 200 évvel ezelőtt történt meg az első komoly expedíció a fagy és a jég birodalmába. Az Antarktisz nevet amúgy 1890-ben használták először a terület megnevezésére.

És hogy mit jelent pontosan?

Azt, hogy az Arktisszal szemben.

Sokan azt gondolnák, hogy mindig is így nézett ki az Antarktisz, mindig is hófehérbe burkolózott. Az igazság ezzel szemben az, hogy nem. A déli területet 75 millió évvel ezelőtt még erdők borították, tehát meglehetősen virágzó terület volt, sőt, nagyon sok tűz is keletkezett itt. Most chilei és brazil kutatók együtt elemezték az antarktiszi tüzek nyomait, végül arra jutottak, hogy ezeket kapcsolatba lehet hozni a területen működő vulkáni tevékenységgel.

Őslénytani leleteket elemeztek az antarktiszi területről, miközben elszenesedett növényi maradványokat találtak a kréta időszaki rétegekben. Az ősmaradványokból pedig rekonstruálni tudták az egykori környezetet is. Az antarktiszi kőzetrétegek javát ez a vulkáni kőzet teszi ki, így az elszenesedett növényi rétegeket is a tufa között találták meg a tudósok.

A kutatók arra is rámutattak, hogy nagyon gyakoriak voltak az Antarktiszon a tüzek, amelyek terjedését a sűrű páfrányrengeteg is elősegítette akkoriban. Amúgy bármilyen meglepő is, a térségben mérsékelt övi szubtrópusi erdők álltak. Ebben a videóban a kutatók megszólalásai mellett láthatjátok, hogy nézhetett ki régen az Antarktisz:

(via National Geographic)