Fondorlatos gyilkosság okozhatta Mátyás király halálát, Beatrix kezéhez tapadhat a király vére

Hunyadi Mátyás 533 éve, 1490. április 6-án halt meg. Bár a legtöbben úgy tudják, a magyar király agyvérzés miatt hunyt el, ezt a mai napig nem tudták bizonyítani. Hirtelen halálának rejtélyével már neves történészek és orvosok is foglalkoztak, de eddig senkinek sem sikerült közelebb kerülnie az igazsághoz.

Nem lehet teljes mértékben kizárni, hogy Mátyás király halála mögött nem mérgezés állhat, de akkor miért hiszi azt mindenki, hogy agyvérzés vitte el az uralkodót?

A szőlősházban született Hunyadi utolsó napjainak, óriáinak eseményeit saját történetírója, Antonio Bonfini örökítette meg. Mikor Fraknói Vilmos történész a 19. század végén megírta a Mátyás-monográfiáját, megkérte Korányi Frigyes belgyógyász professzort, hogy vizsgálja meg a korabeli források által leírt tüneteket, és mondja el a véleményét arról, hogy mi okozhatta Mátyás halálát. Korányi arra az eredményre jutott, hogy a leírások sokkal inkább agyvérzésre, semmint mérgezésre utalnak. Azóta is a professzor szakvéleményét tekinthetjük amolyan hivatalosnak mondható okfejtésnek, még úgy is, hogy egy dr. Herwig Egert nevű osztrák belgyógyász főorvos 1982-ben rámutatott a leírás ellentmondásaira.

Ugyan ő sem zárta ki Korányi diagnózisának helyességét, de véleménye szerint inkább mellkasi, vagy gyomor megbetegedés okozhatta Mátyás halálát, ugyanakkor a mérgezés eshetőségét sem vetette el.

Kubinyi András Mátyás király című könyvében írt igen részletekbe menően az uralkodó haláláról; ebben megemlíti, hogy 1489 tavaszán állapota annyira megromlott, hogy nem tudott járni: hordszéken vitette magát.

„Nyáron némi javulás következett be, ősszel azonban köszvénye ismét súlyosbodott, lába és térde dagadni kezdett, láz is gyötörte. Ezért nem tudott Linzbe utazni. 1490 januárjában állapota javult, így az 1489 tavaszától Budán tartózkodó Mátyás bécsi utazásába beleegyeztek az orvosok. Az uralkodó azonban feltehetően tisztában volt helyzetével, és elutazása előtt a budai várat a könyvtárral és kincstárral együtt fiára bízta, s ezeket Corvin János nevében továbbra is Ráskai Balázs várnagy és udvarbíró tartotta kezében. ​Bécsben Mátyás látszólag jól volt, de néhány esemény már mintegy előrevetítette a jövendő változásokat”

- olvasható a könyvben.

Kubinyi András kitért arra is, hogy a virágvasárnapi szertartás után elhalasztották az étkezést, mert Beatrix végig akarta járni Bécs templomait. Mátyás viszont nagyon éhes volt, ezért fügét kért, de mivel romlottnak találta, dührohamot kapott. Pár pillanat múlva a király szédülni kezdett, szemei elsötétedtek, és mire a hálószobájába vitette magát, agyvérzést kapott. Hunyadinak nagy fájdalmai voltak, csupán néhány kiáltás hagyta el a száját, a következő nap viszont már beszélni sem tudott. Végül április 6-án, reggel 7 és 8 óra között meghalt.

Az uralkodó halála után azonnal szárnyra kapott a mendemonda, hogy Beatrix keze lehetett Mátyás megmérgezésében, és ha számba vesszük, hogy kiknek állt az érdekében, hogy a király hirtelen távozzon az élők sorából, akkor a felesége magasan a lista élére kerülne, hiszen Corvin János örökösödése még nem volt biztos, az esetleges trónjelöltek közül Ulászló csak névleg volt nős, Miksa pedig özvegy. Bár hozzá kell tenni, hogy Beatrix tisztában volt bele, hogy csak addig maradhat hatalmi tényező, amíg királyné.

A teljes igazságot persze sosem fogjuk megtudni, de tekintve, hogy Hunyadi Mátyás súlyosan beteg volt az utolsó időszakában, még mindig az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy természetes halállal halt meg. Az pedig, hogy Beatrixnek köze lett volna az egészhez, ugyanolyan mendemonda csak, mint Mátyás eltitkolt szeretője, aki a Rábaközben lett öngyilkos a király miatt. A mérgezésről szóló pletyka egyébként Itáliából indult ki, de ez sokkal inkább nevezhető több forrásból érkező, egymásnak ellentmondó hírek tendenciózus magyarázatának.