Olyan hírt közölt a NASA, aminek mindenki örülhet, végre fellélegezhetünk kicsit

Örök igazság, hogy az emberek szeretnek félni, persze nem annyira a valós veszélyektől, hanem inkább azoktól, amik őket magukat egészen biztosan nem fenyegetik. A katasztrófafilmek ezért váltak annyira népszerűvé, hiszen segítségükkel elmerülhetünk kicsit a kockázatok nélküli ijedezés bűnös élvezetében. Az egyik régóta visszatérő, kedvenc témája ezeknek a filmeknek a földet fenyegető aszteroidák kérdése. Szerencsére a NASA és a csillagász társadalom is kiemelten foglalkozik ezzel a valós veszéllyel és a közelmúltban nagyon örömteli bejelentést tettek.

A kozmoszban számtalan olyan objektum, illetve folyamat található, amelyek veszélyt jelenthetnek a földre és az emberiségre. A különböző nagyságú és anyagú űrbéli kavicsok javarésze szerencsére vagy elkerüli bolygónkat, vagy ha pályájuk keresztezi is, apróbb méretükből következően már a légkörben elégnek, így nem okoznak kárt a világunkban. A nagyobbakkal viszont egészen más a helyzet.

A csillagászati szakemberek régóta kiemelt figyelemmel követik a földközeli objektumokat (angolul Near-Earth Object, azaz NEO), azaz az olyan aszteroidákat, üstökösöket vagy nagy meteoroidokat, amelyek pályájuk folytán túlzottan közel haladnak el planétánk mellett, így fennáll az ütközés esélye. A legfontosabb a 140 méteres, vagy annál nagyobb objektumok mozgásának megfelelő ismerete, ezek ugyanis komoly katasztrófát okoznának becsapódásuk esetén. A pályájukra vonatkozó megfigyelések alapján, amiben nagy segítséget jelent például a James Webb nevű fejlett űrtávcső is, a NASA mindenkit igyekezett megnyugtatni, hogy a következő 100 évben egyetlen ismert, 140 méternél nagyobb aszteroidának sincs jelentős esélye arra, hogy eltalálja a Földet.

Oscar Fuentes-Muñoz a Colorado-i Egyetemről viszont még ennél is tovább ment. Tanulmányuk szerint az elkövetkező 1000 évben biztonságban leszünk és nem igazán kell tartanunk ilyen jellegű kozmikus balesetektől. Elismerte ugyan, hogy hosszabb időtávon egyre nagyobb a bizonytalansági tényező szerepe, de számításaik szerint elenyésző a kockázat.

Jelenleg a becslések szerint az 1 kilométernél nagyobb objektumoknak a 95 százalékát ismerjük, ennek ellenére a világ legfejlettebb államainak űrügynökségei igyekeznek hatékony védekezési módszereket kidolgozni arra az esetre, ha kiderülne, hogy egy eddig ismeretlen szikladarab éppen felénk tart. A tavalyi évben sikeres volt a NASA kísérlete, aminek keretében egy űrszonda segítségével kismértékben képesek voltak befolyásolni a Dimorphos nevű aszteroida pályáját.

Ez talán apró sikernek tűnik, valójában viszont az emberiség jövőjének zálogát jelentheti. Hiába ugyanis a Hold és a Mars meghódítását célzó romantikus tervek, ha közben nem vagyunk képesek megvédeni magunkat az űrből érkező veszélyektől.