Brutális: több ezer óriási csontot találtak a piramisoktól nem messze a sivatag mélyén, a szakértők is elhűltek a felfedezésen, amely 50 millió évvel ezelőttre repít vissza minket

Elképesztő helyek találhatók a Földön, ahol szinte életre kel az evolúció, és megmutatkozik amaz világunk előtti világ, amikor még minden mennyire más volt a Földön, egészen máshogy néztek ki azok az állatok amelyekre ma úgy nézünk, ahogy léteznek. Vádi al-Hitan egy elképesztő hely Egyiptomban, a sivatag mélyén, és most nem fáraókról vagy piramisokról lesz szó, hanem olyan csontokról, amelyektől a szakértők is elhűltek hirtelen.

A hely mintegy 150 kilométerre van Egyiptom fővárosától, Kairótól, 2005-ben pedig már felkerült az UNESCO Világörökségi listájára is, hiszen felbecsülhetetlen leleteket rejt, ezen a területen ugyanis több száz ősi cetféle csontváza rejtőzik a homok alatt. Hívják a területet amúgy a Bálna-völgynek is épp ebből a felfedezésből kifolyólag is. A területen pedig a Föld állatvilágának fejlődésének egyik olyan stációját ismerhetjük meg, amire nem is gondoltunk volna.

Betekintést nyerhetünk abba, hogy az alapvetően szárazföldi állatokból hogy lettek víziemlősök.

Hihetetetlen, de az egyiptomi sivatagban elképesztően jó állapotban maradtak meg a csontvázak, őst, még az is megesik, hogy az állatok béltartalma is előkerül, amely felbecsülhetetlen információt ad a szakértőknek az evolúciós folyamatokról. Az ősi ceteknek még a korábban létező hátsó lábainak a maradványai is megfigyelhetők itt az óriási, néhol 20 méternél is nagyobb, csontvázokon.

A területen amúgy 40-50 millió évvel ezelőtti leletek vannak, amikor még a Tethys-óceán hullámzott itt. Az itt talált állatmaradványok tehát még abban az időszakból valók, amikor a bálnák ősei az éghajlatváltozás miatt a szárazföldről a tengerbe húzodtak, és kezdtek átalakulni szárazföldi élőlényekből vízi állatokká. Sőt, korábban a tudósok azt is kiderítették, hogy a bálnák őse a pakicetus lehetett, amely csupán 45 kilogrammot nyomott, és egy merőben szárazföldi állat volt.