Szörnyek nyomára bukkantak? Gigantikus alagutak tartják lázban a kutatókat

A geológiát sokan unalmas, poros tudományágnak tartják, pedig a valóság közel sem ez. A Földről, a bolygónkat alkotó kőzetekről és az azokat alakító folyamatokról szóló ismeretek állnak a középpontjában, de ennek megismeréséhez nagyon sok izgalmas gyakorlati munkára van szükség. A világ eldugott pontjait kutatják és időnként olyan talányokkal szembesülnek, amelyekre még a kutatók is nehezen találják a választ. Így járt az a két tudós is a Discover Magazine cikke szerint, akik a 2010-es években hatalmas, rejtélyes földalatti járatokat fedezett fel.

A sokak fantáziáját megmozgató alagutakra Dél-Amerikában, Brazília déli részén bukkantak. Rögtön kizárták, hogy természetes eredetű lenne, ráadásul amikor beljebb merészkedtek a sötét járatokba, rémisztő felfedezést tettek. A falakon több helyen is hatalmas karomnyomokat találtak. Ezután már nem lehetett kérdéses, hogy valamilyen gigantikus méretekkel bíró élőlény alkothatta meg ezeket a mesterséges barlangrendszereket, már csak azt kellett eldönteni, hogy milyen fajról lehet szó.

Sajnos ki kell ábrándítani azokat, akik valamilyen eddig felfedezetlen szörnyetegben reménykedtek, a kutatók egyértelműen megállapították, hogy egy őskori állat lehet az „elkövető”, méghozzá az óriáslajhárra tippelnek. Ezek a mai elefántokéval vetekedő méretű lények békés növényevők voltak, bár feltételezések szerint a döghúst sem vetették meg, azonban nem ártott óvatosnak lenni velük. Borotvaéles karmokkal rendelkeztek, így a kifejlett példányokat még a kardfogú tigrisek is inkább elkerültek, mert könnyen ráfázhattak volna, ha megtámadják őket.

Ezek a körülbelül 8000 évvel ezelőtt kihalt csodálatos élőlények fegyvernek is beillő karmaik segítségével valóban képesek lehettek ilyen nagyméretű járatok kiásására, de azért sok még a vitatott pontja ennek az elméletnek.

Napjainkra már közel 1500 hasonló alagutat találtak és ezek között a 1.5 méteres átmérőjű barlangrendszerek között akadnak lenyűgözően hatalmasok is, például egy 610 méter hosszú, melynek elkészítéséhez a becslések szerint mintegy 4000 tonnányi földet és követ kellett megmozgatni. A nagy kérdés az, hogy minek lett volna erre szüksége egy óriáslajhárnak? Sem ragadozók nem fenyegették, sem pedig az időjárás nem indokolta volna, hogy ilyen méretű és ennyire komplex, több járatot és elágazást tartalmazó rendszereket hozzanak létre.

Valószínűleg több filmbarátban feldereng most a Tremors – Ahová lépek, szörny terem című alkotás, de attól aligha kell félnünk, hogy az abban látottakhoz hasonló bestiák várnak ránk a mélyben. A titok viszont valóban megfejtésre vár és reméljük, hogy a kutatók hamarosan elő tudnak állni a sokakat érdeklő rejtély megoldásával.