Hajmeresztő az 1000 éve működő szélmalmok titka, egy ősi nép mérnöki csodái még a mai kor emberét is lenyűgözik

Az emberiség legfontosabb találmányai közül több is az evéshez kapcsolódott. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen nem csak a túlélésünkről van szó, hanem a jó ételek fogyasztása társasági esemény és örömforrás is egyben. Manapság hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy csak korunkban büszkélkedhetünk igazi technikai különlegességekkel, ám a valóság sokszor ránk cáfol.

Olyan mérnöki csodákra bukkanhatunk Irán területén, amelyekből még a mai tudósok is könnyen ihletet meríthetnek. Az egykor ezen a területen létezett, hatalmas kiterjedésű Perzsa birodalom a megelevenedett mesék csodákkal teli földje. Legendák és mítoszok sora kapcsolódik ehhez a könyörtelenül sikeres, hódító néphez, amely a harcászati sikerein túl számos technológiai emléket is örökül hagyott a világra. Zack Snyder kultikus 300 című filmjében a Gerard Butler vezette hős spártaiak látványos harcot vívtak ellenük, a valóságban azonban a hódítások mellett tudományos eredményeik is legalább ennyire lenyűgözőek voltak.

Nashtifan városa mellett találhatóak meg azok a Surfiran által bemutatott ősi szélmalmok, helyi nyelven Asbads, melyeket közel 1000 évvel ezelőtt építettek fel és még a mai napig is működőképesek, sőt, a környező régióban lakó emberek a napi boldogulásukhoz fel is használják ezen távoli őseik által létrehozott mérnöki csodákat. Korunkban, amikor már az is különlegességnek számít, ha egy új konyhai eszközünk működőképes formában megéri a harmadik évét, egyszerűen hihetetlen, hogy egy ilyen építmény ennyi időn keresztül használható maradjon.

Ráadásul azon a területen nem túl barátságos az időjárás. Irán nagyrészén tavasszal és nyáron szinte alig mozdul a levegő, de nem ezen a helyen. Itt a „fekete szelek” néven ismert jelenség révén még az év ezen szakaszában is erős, akár 100 kilométer/óra feletti szelek tombolnak, próbára téve az embereket és építményeiket.

Az ősi perzsa mérnökök a víz hiánya miatt döntöttek a szél erejének kihasználása mellett. Az agyagból, szalmából és fából készült, közel 20 méter magas szélmalmok szorosan egymás mellett helyezkednek el, egy összefüggő sort alkotva. Ennek a különleges elrendezésnek az oka abban keresendő, hogy az agyafúrt ősi tudósok rájöttek, így két legyet üthetnek egy csapásra. Megőrölhetik a gabonát és egyfajta gátként is védhetik településeiket az állandó jelleggel támadó erős széltől.

Ez a példa is jól mutatja, hogy az igazi zsenialitás a történelem bármely korszakában felszínre törhetett. Az ősi szélmalmok méltó emléket állítanak a hajdanvolt dicsőséges perzsa birodalomnak. A környékükön élő szegény emberek pedig áldhatják elődjeik bölcsességét, amely még ezerévnyi idő távlatából is segíti őket a zord természettel és a megélhetésért vívott harcukban.