Teljesen megdöbbentő a magyar zászló születése és titkos eredete

Magyarország (korábban Magyar Királyság) történelme immár jócskán ezer év felett jár, és a magyarság kollektív emlékezete hol megkopik, hol megerősödik egy-egy történelmi tényt vagy legendát illetően. Honlapunk már több alkalommal is felhívta a figyelmet hazánk és népünk történelmének és történetének érdekes, akár sorsfordító érdekességeire. Ilyen volt nemrég a Mátyás király és a legendás Fekete sereggel foglalkozó múltidéző cikkünk is. Ez utóbbival szerettük volna kicsit közelebb hozni a vélt vagy valós tényeket olvasóinkhoz.

Szinte minden magyar ember, ha olvassa, vagy kiejti Magyarország nevét, alighanem az emblematikus piros-fehér-zöld zászlót látja lelki szemei előtt. Aligha kell mondani, szinte nincs is olyan hazafi, aki a zászló láttán és a Himnusz hallatán ne libabőrözne még a mai napig, legyen szó egy iskolai évzáróról, vagy akár egy büszke sportoló olimpiai aranyérméről. Alighanem még a sok kritikát megélt Liu-testvérek és rövidpályás gyorskorcsolyázó társaik is beleborzongtak velünk együtt a nevezetes lobogónk felvonásába téli játékokon elért sikereik elismeréseként.

Pedig valójában a magyarság öntudatának viszonylag fiatal gyermeke a háromszínű zászló. Egykor piros és fehér sávokból állt csupán, cikk-cakk széllel. Sőt, még a magyar címer is sokáig mellőzte a piros-fehér-zöld kombinációt, és csak az 1600-as évek elején jelent meg. Források szerint 1601-ben már láttak a csatatereken ilyen címereket, de valóban feljegyezett megjelenése 1608-ra datálódik. II. Mátyás koronázási szertartásán Pozsonyban a trikolór színeiben pompázó drapériák emelték az esemény fényét.

Az éppen két-három (vagy több?) részben vergődő magyarság számára így nehéz egy egységes nemzeti jelképrendszert megállapítani. Hivatalosan az osztrák császárság alatt leledző országrészt tekintjük a mai Magyarország "jogelődjének", akikkel majdan a sárga-fekete színpárosítás alatt tartunk ki egészen az első világháború végéig. A "sógorok" természetesen a nagy elnyomás évszázadai alatt ki nem állhatták a piros-fehér-zöldet (be is tiltották a nemzeti öntudat legyűrésére), így aligha meglepő, hogy 1848-49 hősei erre alapozták a nemzet új lobogóját. Ekkor a hatalmat átvevő illetékesek külön törvényben szabályozták le, hogy ez a három szín az egyetlen és igaz szimbólumunk. 

Az eztán következő évtizedekben sajnos a politikai irányváltások befolyásolták ugyan a részleteket, mint például a kommunista címer, de a három szín és hivatalosan meghatározott árnyalat változatlan maradt. Reméljük, még sokáig az is lesz. Az Országgyűlés 2014. december 16-ai ülésén március 16-át a magyar zászló és címer napjává nyilvánította.