Magyarországon is volt erős földrengés, szokatlanul nagy pusztítást végzett 260 éve
Olvass tovább...
A Naprendszer óriása rengeteg rejtélyt tartogat.
A Jupiter a Naprendszerünk legnagyobb bolygója, ennek ellenére meglepően keveset tudunk róla. Az óriási gázplanéta elsősorban hidrogénből és héliumból áll, tehát meg sem fordulhat a fejünkben, hogy egyszer az emberiség új otthonává válhat.
A kutatása azonban jó ideje nagy erőbedobással folyik, 1973-ban járt először a közvetlen közelében az amerikai Pioneer–10 űrszonda, amely aztán tovább is haladt a csillagközi tér irányába.
Olvass tovább...
1995-ben a Galileo űrszonda pályára állt a Jupiter körül, aztán bő 7 esztendeig keringett körülötte, de végül 2003-ban szándékosan a bolygó légkörébe irányították, ahol megsemmisült. 2018-ban a Juno űrszonda is hasonló sorsra jutott.
A Jupiterről tudjuk, hogy több tucatnyi holddal rendelkezik, de az iskolában általában a 4 legnagyobbról tanulunk, ezeket Galilei-holdaknak nevezzük. Most azonban a kutatók is elámultak a legfrissebb felfedezésen, hiszen újabb objektumok bukkantak fel a gázóriás körül.
Olvass tovább...
Egészen pontosan egy tucat (12) újabb holdat fedeztek fel a Jupiter körül keringeni, amely tehát így még népesebb társaságban szeli át a világűrt, mint azt valaha is gondoltuk. Ezekkel együtt már hivatalosan 92-re emelkedett a bolygó állandó kísérőinek száma.
Nem is apróságokról van szó, hiszen az újonnan észlelt holdak szűk fele legalább 8 kilométer átmérőjű, 9 pedig a legkülső holdak közé tartozik. Utóbbiaknak csaknem egy földi év kell ahhoz, hogy egyszer megkerüljék a gázbolygót. A kisebb holdak pedig feltehetően úgy keletkeztek, hogy néhány nagyobb objektum ütközött egymással, és ennek következtében széthasadtak.