A Föld újonnan felfedezett rétege úgy folyik, mint a méz, és olajként szivárog

A tudósok felfedezték a Föld belsejének egy "új rétegét", amely részben olvadt kőzetből áll, és mintegy 160 kilométerre a lábunk alatt finoman szivárog. A közvetlenül a földkéreg alatt elhelyezkedő zóna ismerete segíthet elmélyíteni annak megértését, hogy miként sodródnak a kolosszális tektonikus lemezek a földköpenyben, és hogyan alakulnak ki bolygónk kontinensei - írja az IFL Science. 

Ennek a részben megolvadt kőzetrétegnek egyes részeit a tudósok már korábban azonosították és tanulmányozták. Egy új tanulmányban azonban az austini Texasi Egyetem kutatóinak sikerült alaposabban feltárniuk a réteg globális kiterjedését.

Az új tanulmányban leírt zóna egy globális, részben olvadt réteg, amely az asztenoszférában található, a Föld sziklás felső köpenyének a tektonikus lemezek alatt elhelyezkedő régiójában.

Az asztenoszféra egy kicsit olyan, mint egy túlhevített határ közvetlenül a kéreg alatt, amely befolyásolja a lemeztektonika mozgását a köpenyen keresztül. A többnyire szilárd köpeny nagy részétől eltérően az asztenoszféra felső része részben megolvadt kőzetből áll, amely úgy csöpög, mint a szuper-iszapos méz.

Az új réteg - amelyet asztenoszférikus alacsony szeizmikus sebességű zónának neveznek - tanulmányozásának ötlete azután született, hogy a kutatócsoport a mai Törökország alatti felső köpenyről készült szeizmikus felvételeket tanulmányozta, amelyek arra utaltak, hogy a kéreg alatt részben olvadt kőzetfoltok vannak.

Miután összeállítottak egy globális térképet az asztenoszféráról, rájöttek, hogy ez nem egy furcsa anomália Törökország alatt, hanem egy általános jellegzetesség, amely világszerte megtalálható, és a szeizmikus méréseken mindenütt megjelenik, ahol az asztenoszféra a legforróbb. Az új kutatásban a kutatók mélyebben megvizsgálták ennek a globális részleges olvadékrétegnek a természetét, és megpróbálták megérteni, hogy miért puha állagú, ami nem teljesen érthető.

„Amikor arra gondolunk, hogy valami megolvad, intuitív módon arra gondolunk, hogy az olvadéknak nagy szerepet kell játszania az anyag viszkozitásában”

- mondta Junlin Hua, a kutatást vezető szakember, az UT Jackson School of Geosciences posztdoktori munkatársa egy nyilatkozatban.

A munka továbbá azt sugallja, hogy az olvadékréteg alig, vagy egyáltalán nem befolyásolja a tektonikus lemezek mozgását.

„Nem zárhatjuk ki, hogy a helyi olvadéknak nincs jelentősége, De azt hiszem, ez arra késztet bennünket, hogy az olvadás ezen megfigyeléseit a Földben zajló folyamatok jelzőjeként tekintsük, és nem feltétlenül aktív hozzájárulásként bármihez”

- tette hozzá Thorsten Becker, a tanulmány társszerzője, a Jackson Schoolhoz tartozó Texasi Egyetem Geofizikai Intézetének professzora, aki a Föld geodinamikai modelljeit tervezi.