Bombasztikus felismerés: nemcsak az őseink készítették a több ezer éves barlangrajzokat

Egyre árnyaltabb kép bontakozik ki a több ezer éve élt emberőseinkről. Nemrég felvetették például, hogy a barlangrajzok mellett megjelenő pontok és vonások nem egyszerű díszítőelemek, hanem az írás kezdetleges változatai lehetnek.

Az egyes generációk így adták tovább egymásnak a létfontosságú információkat, egyebek mellett a megjelenített állatok párzási időszakának idejét, ami rendkívül hasznos volt a vadászatok sikere érdekében.

Most újabb lépést tettünk előre, pontosabban inkább hátra, hiszen több kutató arra gyanakszik, hogy a barlangrajzok egy részét nem is a Homo sapiens, vagyis a mai ember elődei (vezérképünkön) készítették. Hanem a neandervölgyiek, akik jó ideig együtt éltek őseinkkel, és a génjeik (nagyjából 2–4 százalékos arányban) a mi génállományunkban is megtalálhatók.

A Homo sapiens neanderthalensis, vagyis a neandervölgyi ember egyrészt kihalt fajként van számon tartva a tudományos életben, másrészt pedig alfajként, amely keveredéssel tűnt el, erről máig nincs megegyezés.

Most viszont úgy tűnik, hogy ők is kifinomultabbak voltak a véltnél, például képesek voltak műalkotásokat készíteni. Európában már 400 ezer éve feltűntek, és 250 ezer esztendeje már biztosan használtak egyszerűbb festékeket. Elsősorban hematitból (vörösvasércből) készült vöröset, illetve a barnakőben lévő mangánt, hogy feketével is rajzolhassanak. Nemcsak a sziklafalakra, hanem a ruháikra, sőt a testükre is.

A neandervölgyiek kisebb létszámú, szoros kötődésű csoportokban éltek, és nomád, vándorló életmódot folytattak. A színek talán segítettek abban, hogy a különböző csoportokat meg tudják különböztetni egymástól. A legerősebb, leghatalmasabb csoporttag lehetett alighanem a legdíszesebb, hogy ezzel is hangsúlyozza feljebbvalóságát.