10 nyugtalanító kérdés a piramisokról, amelyeket évszázadok alatt sem tudtunk megválaszolni
Olvass tovább...
A Két Út Könyve legrégebbi ábrázolásai lehetnek.
Az ókori egyiptomiak különös hiedelmek szerint éltek, hiszen nyugodtan mondhatjuk, hogy az általuk pillanatnyinak tartott földi létezés helyett sokkal jobban foglalkoztatta őket az, mi lesz velük a túlvilágon, a haláluk után.
A mumifikálás szokása is ebből ered, hiszen a testet minél tökéletesebb állapotban kívánták megőrizni, hogy a lélek alkalmanként visszatérhessen hajdani „otthonába”. Természetesen speciális útmutatók is születtek arra vonatkozóan, hogyan érhetik el az emberek a legtökéletesebb létet a túlvilágon.
Lényegében ilyen az az ősi könyv is, amelyre 2012-ben bukkantak rá régészek a közép-egyiptomi Dayr Al Barsha nekropoliszban. Az egyik sírban, egy koporsó belső oldalán azonosították a Két Út Könyvéből származó feliratot, ami azért szenzációs felfedezés, mert a legendás iratnak ez lehet az első ismert másolata, nagyjából 40 évvel idősebb minden korábbinál.
Olvass tovább...
A Két Út Könyve részben ismert volt már a kutatók előtt, és azért kapta ezt a címet, mert az elhunyt az ókori egyiptomi hiedelem szerint kétféle úton juthatott el Ré és Ozirisz birodalmába. A túlvilági utazás pedig nem volt veszélytelen, a halottak dolgát alaposan megnehezítették az út mentén őrködő rémisztő lények, vagyis igencsak szükségük volt efféle útbaigazításra.
A Két Út Könyve részletének 2012-es felfedezése Harco Willems belga régész nevéhez fűződik, aki azonban megkérdőjelezi, hogy a feliratok valóban útmutatások volnának. Elismeri, hogy tényleg térképszerű a megjelenítés, de szerinte inkább az Ozirisz-kultusz részét képezte, és a feliratok koporsóra másolásával azt akarták elérni, hogy a halottjuk térjen vissza az életbe – vagyis nem a túlvilági eligazodását akarták segíteni általuk.
Fotó: Profimedia