5 ezer éves egyiptomi múmiák titkáról hullt le a lepel, elképesztő történelmi felfedezést tettek kutatók

A több ezer éves múmiák az egyiptomi kultúrával egyetemben a mai napig popkultúránk szerves részét képezik - filmek készülnek róluk, laikusok számára is beszédtémával szolgáltatnak, illetve a tudósok, régészek is éjt nappallá téve kutakodnak az ókor misztikus rejtélyeinek nyomában.

A mumifikálás a holttestek tartósítására szolgált különböző balzsamozási eljárások segítségével, annak érdekében, hogy az elhunyt személyek minél szebb és konzerváltabb állapotban kerülhessenek át a túlvilági életbe - amelynek létezésében szentül hittek az egyiptomiak. Ennek következtében évezredekkel később is szinte makulátlan csontvázakat találhattak a kutatók az ókori sírokban.

Lehetséges azonban, hogy mindvégig félreértettük a procedúra valódi jelentőségét? 

Egyre több régész szerint a mumifikálás célja nem a holttestek tartósítása volt, hanem elhunytjaik vallási szertartások keretein belül „műtárgyakká", szobrokká alakítása, a konzerválás pedig csupán a véletlen műve volt. Az egyiptomiak úgy vélték, hogy a királyaik és királynőik élő istenek, és a haláluk utáni átalakításuk egyfajta helyreállítása a hatalmuknak. 

„Példának okáért Tutanhamon teste hozzá volt tapadva a koporsójának aljához. Mintha a mumifikálást elsiették volna, ennek köszönhetően pedig a testet nem sikerült megfelelően tartósítani"

- nyilatkozta egy szakértő. 

A régészeti leletek azt sugallják, hogy az isteneiket ábrázoló szobrokat is különböző olajokkal, balzsamokkal látták el, és gyakran vonták be azokat vászonnal. A mumifikálás során a szervek eltávolítása azért történhetett, hogy isteni energiákkal töltsék fel azokat, hogy megfelelően tudják szolgálni gazdájukat a túlvilágon. Az új elmélet szerint a fáraók konzerválása nem azért történhetett, hogy évezredeken át szép állapotban őrizzék meg őket, hanem csupán olyan formába öntötték a testüket, amelynek a segítségével folytathatták jelképesen uralkodásukat. 

A teóriával azonban mondanunk sem kell, sok archeológus nem ért egyet. Úgy vélik, a testek tartósítása és megőrzése a rituális procedúra elengedhetetlen részét képezte.