A magyar-hun koronát megtalálták Kínában – tényleg igazi lehet?

A hunok az ókor legvégén tartották rettegésben fél Európát, különösen a hanyatlófélben lévő Római Birodalmat. Királyuk, Attila hosszabb ideig a Kárpát-medencében ütötte fel a szálláshelyét, sőt talán a végső nyughelye is itt van valahol Szeged környékén.

Természetes, hogy a 9. század legvégén erre a területre beözönlő magyarság őt, illetve a hunokat közeli rokonainak tartotta, amit bizonyos krónikák is megerősítettek bizonytalan eredetű történeteikkel.

A legfrissebb genetikai kutatások szerint a hunok a Mongólia területén egykor élt hsziungnuktól eredeztethetők. A magyarok ezzel szemben a protougorok nagy csoportjából váltak ki, majd a korai szarmatákkal, illetve az európai hunok elődeivel keveredtek, így valóban kimutatható némi rokonság közöttünk.

Mindezzel együtt meglehetősen elrugaszkodottak azok a feltételezések, amelyek a hunok és magyarok közé egyenlőségjelet tesznek, és úgy mutatják be őket, mint akik szinte folyamatosan együtt éltek, akár közös uralkodó alatt.

Lényegében ezt állítja az a rovásírásokkal foglalkozó oldal is, amely részletesen bemutatja az állítólagos magyar-hun koronát. Ez a kínai Nagy faltól északra lévő Ordoszból került elő, és olyan – nehezen értelmezhető – jeleket tartalmazhat, amelyek a „magyarok és hunok ura” jelentéssel bírnak.

A 2007-ben elhunyt Badiny Jós Ferenc autodidakta történetíró úgy vélte, hogy az arany koronaékszer a Krisztus előtti 3–5. századból származik, vagyis akár 2500 éves lehet. Két részből áll, egy alsó spirális körpántból, valamint egy felső, arany körpajzson álló, türkizfejű, aranytestű turulból. Ha valóban uralkodói ékszer, akkor süvegre rögzítve viselte a király.

https://index.hu/techtud/2022/06/04/hun-avar-magyar-eredettortenet-honfoglalas-nepvandorlas-genetika-genom/

https://rovasoldal.eoldal.hu/cikkek/46-hun-korona--aluhajdeng--kina.html